Tagjaink mindennapi árufuvarozási és személyszállítási tevékenységük során számos jogi problémával szembesülnek.
E menüpontban a leggyakoribb, legaktuálisabb témákról jogászaink által írt jogértelmező szakmai cikkek ismertetésével szeretnénk megkönnyíteni az Önök munkáját.
A cikkeket közlésük időrendjében olvashatják.
Az egyes témákban történő tájékozódást a cikkek címe melletti §-ok színe segíti a következők szerint:
 |
Munkajog |  |
Polgári jog | ||
 |
Közigazgatási jog |  |
Büntető- és szabálysértési jog | ||
 |
GDPR (adatvédelem) |  |
Koronavírus |
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a cikkek a közlésükkor hatályos jogszabályi állapot alapul vételével készültek. Az MKFE nem vállal semmiféle felelősséget a cikkekben hivatkozott jogszabályok időközbeni megváltozásából, a cikkek tartalmának esetleges helytelen értelmezéséből, a cikkekben foglalt tájékoztatások nem teljeskörű voltából ill. a cikkek bármely okból származó pontatlanságából vagy hiányosságából eredő esetleges károkért, hátrányokért!
Az összesített tartalomjegyzékért kattintson IDE »
_________________________________________________________________________________________________________________
A vis maior előre nem látott kényszerítő körülmény, elháríthatatlan akadály, ami meggátol valamely kötelezettség elvégzésében. Járvány, háború, üzemanyaghiány/üzemanyagkorlátozás, országon belüli vagy országot, országokat érintő szankciók önmagukban nem vis maior helyzetek és önmagukban nem mentesítenek a szerződéses kötelezettségek – mint pl. a fuvarfeladatok teljesítése - alól.
Alaptörvény VI. (3): Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez. Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. A munkáltatónak minden adatkezeléséhez célt kell rendelnie.
Adatfeldolgozó az, aki az adatkezelést az adatkezelő nevében végzi. Feladatait a vonatkozó jogszabályoknak vagy az adatkezelő írásbeli utasításainak megfelelően köteles ellátni.
Az alapelvek intézkedések, eljárások, magatartások meghatározói. Egy-egy jogszabály más-más alapelveket sorol fel. A GDPR alapelveit a munkáltató (is) köteles figyelembe venni az adatkezelése során.
A munka világában az alá-fölérendeltségi viszonyból fakadóan is alapvetően két érdek ütközik. Egyrészt a munkáltató jogos érdeke, másrészt a munkavállaló személyiségi jogai. A kérdés az, hogy mi dönti el, hogy melyik érdek az erősebb?
Elindultak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 99. §-a, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (Ill. 10.) Korm. rendelet alapján hivatalból a munkaügyi iratok vizsgálatára kiterjedő hatósági ellenőrzések, melynek keretén belül többek között a hatóság az Akr. 65. § (1) bekezdése, valamint 105. § (1) bekezdése alapján munkaügyi iratok bemutatását és adatközlést rendel el.
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény alapján 2021. március 01. napjától a munkaügyi hatóság feladat- és hatáskörét a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vette át. Egyúttal hatályát vesztette a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény.
A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről kimondja, hogy a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkáltatónak tehát kötelezettsége a megbetegedésének kockázatának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentése. A munkáltató azonban jogszabályi felhatalmazás nélkül nem kötelezheti a munkavállalóit védőoltás beadatására.
Az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről (Kkt.) értelmében a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: tachográfokra vonatkozó uniós rendelet) - a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében - e törvény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek nem készenléti jellegű munkakörben vannak foglalkoztatva. Továbbá a Kkt. 18/B. § alapján nem készenlét, hanem rendelkezésre állás, ami az utazó munkavállalók tekintetében előfordulhat és elő is fordul, ha...
Arra, hogy a munkáltató meggyőződjék a munkakörre jelentkező személy alkalmasságáról, képességeiről nem a próbamunka, hanem a próbaidő szolgál.
