Jogilag is van jelentősége az időmúlásnak. Az elévülés nem más, mint az idő múlásához kötött kedvezmény. Az elévülés kezdő időpontja amikor befejeződik az elkövetési magatartás.
Tagjaink mindennapi árufuvarozási és személyszállítási tevékenységük során számos jogi problémával szembesülnek.
E menüpontban a leggyakoribb, legaktuálisabb témákról jogászaink által írt jogértelmező szakmai cikkek ismertetésével szeretnénk megkönnyíteni az Önök munkáját.
A cikkeket közlésük időrendjében olvashatják.
Az egyes témákban történő tájékozódást a cikkek címe melletti §-ok színe segíti a következők szerint:
Munkajog | Polgári jog | ||||
Közigazgatási jog | Büntető- és szabálysértési jog | ||||
GDPR (adatvédelem) | Koronavírus |
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a cikkek a közlésükkor hatályos jogszabályi állapot alapul vételével készültek. Az MKFE nem vállal semmiféle felelősséget a cikkekben hivatkozott jogszabályok időközbeni megváltozásából, a cikkek tartalmának esetleges helytelen értelmezéséből, a cikkekben foglalt tájékoztatások nem teljeskörű voltából ill. a cikkek bármely okból származó pontatlanságából vagy hiányosságából eredő esetleges károkért, hátrányokért!
Az összesített tartalomjegyzékért kattintson IDE »
_________________________________________________________________________________________________________________
Jogilag is van jelentősége az időmúlásnak. Az elévülés nem más, mint az idő múlásához kötött kedvezmény. Az elévülés kezdő időpontja amikor befejeződik az elkövetési magatartás.
A büntető-, illetve szabálysértési ügyekben egyaránt alkalmazható a közvetítői eljárás (mediáció). Az elkövető és a sértett önként dönthetnek a közvetítői eljárásban való részvételükről. Az eljárásban a mediátor (tehát nem a hatóság és nem is a bíróság) jár el. Az eljárás nem csak arra teremt lehetőséget, hogy az okozott sérelem ellentételezre kerüljön, hanem a büntethetőség megszűnését eredményezheti vagy a büntetés korlátlan enyhítését teszi lehetővé. A közvetítői eljárás illeték- és díjmentes.
Helyszíni bírság kiszabására akkor kerül sor, ha a szabálysértést elkövető a helyszínen elismeri a szabálysértés elkövetését és elfogadja a kiszabott bírságot.
A munkáltató a munkavállalóval szembeni követelését a bírósági út igénybevétele helyett fizetési felszólítás kibocsátása útján is érvényesítheti feltéve, ha igénye nem haladja meg a minimálbér 3-szorosát.
A közlekedési bűncselekmények közül a közúti baleset okozása gondatlan, a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény. Az elkövető ismeri a KRESZ rendelkezéseit, tisztában van a szabályokkal, tudatában van annak is, hogy magatartása szemben áll a közúti közlekedés szabályaival, de tudatosan szegi meg ezeket a rendelkezéseket.
A közlekedési bűncselekmények közül a közúti baleset okozásának az előfordulása a leggyakoribb. Amíg a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény, addig a közúti baleset okozása gondatlan bűncselekmény. A közúti közlekedés rendjéhez, az emberi élet és a testi épség védelméhez fűződő érdek végett bűncselekmény.
A közlekedésben részt vevők számára kötelezettség, hogy közlekedési baleset bekövetkezése esetén a járműveikkel megálljanak, meggyőződjenek arról, hogy a bekövetkezett balesetben személyi sérülés vagy vagyoni kár keletkezett-e, és a baleset folytán megsérült vagy közvetlen veszélybe került személyeknek segítséget nyújtsanak. Ez a kötelezettség nemcsak a balesetet okozó személyt terheli, hanem mindenkit, akik a közlekedési balesettel érintettek.
A közlekedési bűncselekményeket a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről sorolja fel rögzítve az egyes közlekedési bűncselekmények tényállását és szankcióját (joghátrányát).
A kiemelt közlekedési és a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértéseket a 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről sorolja fel, illetőleg rögzíti az egyes szabálysértések tényállásait.