Távmunkavégzés veszélyhelyzet idején
A Kormány 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról.
„Bagoly” - jogi kisokos (minden, ami az árufuvarozással és a személyszállítással összefügg)
Tagjaink mindennapi árufuvarozási és személyszállítási tevékenységük során számos jogi problémával szembesülnek.
E menüpontban a leggyakoribb, legaktuálisabb témákról jogászaink által írt jogértelmező szakmai cikkek ismertetésével szeretnénk megkönnyíteni az Önök munkáját.
A cikkeket közlésük időrendjében olvashatják.
Az egyes témákban történő tájékozódást a cikkek címe melletti §-ok színe segíti a következők szerint:
|
Munkajog |  |
Polgári jog | ||
 |
Közigazgatási jog |  |
Büntető- és szabálysértési jog | ||
 |
GDPR (adatvédelem) |  |
Koronavírus |
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a cikkek a közlésükkor hatályos jogszabályi állapot alapul vételével készültek. Az MKFE nem vállal semmiféle felelősséget a cikkekben hivatkozott jogszabályok időközbeni megváltozásából, a cikkek tartalmának esetleges helytelen értelmezéséből, a cikkekben foglalt tájékoztatások nem teljeskörű voltából ill. a cikkek bármely okból származó pontatlanságából vagy hiányosságából eredő esetleges károkért, hátrányokért!
Az összesített tartalomjegyzékért kattintson IDE »
_________________________________________________________________________________________________________________
Saját és idegen áru egyidejű fuvarozása
Saját és idegen áru egyidejű fuvarozása esetén, amikor saját számlás árufuvarozás során részrakományként (díj ellenében) egyéb szállított áru is bekerül a jármű rakterébe, a saját számlás áruszállításra menetlevelet, a díj ellenében végzett áruszállításra pedig fuvarlevelet javaslunk - egymással párhuzamosan - kiállítani és külön-külön eseményszerűen vezetni.
Jogilag is van jelentősége az időmúlásnak. Az elévülés nem más, mint az idő múlásához kötött kedvezmény. Az elévülés kezdő időpontja amikor befejeződik az elkövetési magatartás.
A büntető-, illetve szabálysértési ügyekben egyaránt alkalmazható a közvetítői eljárás (mediáció). Az elkövető és a sértett önként dönthetnek a közvetítői eljárásban való részvételükről. Az eljárásban a mediátor (tehát nem a hatóság és nem is a bíróság) jár el. Az eljárás nem csak arra teremt lehetőséget, hogy az okozott sérelem ellentételezre kerüljön, hanem a büntethetőség megszűnését eredményezheti vagy a büntetés korlátlan enyhítését teszi lehetővé. A közvetítői eljárás illeték- és díjmentes.
Helyszíni bírság
Helyszíni bírság kiszabására akkor kerül sor, ha a szabálysértést elkövető a helyszínen elismeri a szabálysértés elkövetését és elfogadja a kiszabott bírságot.
Munkajogi igény érvényesítése munkáltatói fizetési felszólítással
A munkáltató a munkavállalóval szembeni követelését a bírósági út igénybevétele helyett fizetési felszólítás kibocsátása útján is érvényesítheti feltéve, ha igénye nem haladja meg a minimálbér 3-szorosát.
Jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetése
A jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetése, mint bűncselekmény 2018. augusztus 7-i hatállyal került be a Büntető Törvénykönyvbe. Beiktatásának okára az Indokolás a kövezőket tartalmazza: „A tizenhét halálos áldozatot követelő tragikus veronai buszbaleset rávilágított arra, hogy az engedély nélkül átalakított személyszállítást végző járművekkel a közúti közlekedésben való részvétel olyan súlyos következményekkel járhat, hogy vizsgálni szükséges az ilyen cselekményekkel szemben a büntetőjog ultima ratio jellegű eszköztárának alkalmazhatóságát. A törvény szerinti tényállással kifejezésre juttatja a jogalkotó azt, hogy a személyszállítást végző járművek átalakításának engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher, hanem annak teljesítéséhez nyomós közérdek fűződik.”
Közúti veszélyeztetés
A közlekedési bűncselekmények közül a közúti baleset okozása gondatlan, a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény. Az elkövető ismeri a KRESZ rendelkezéseit, tisztában van a szabályokkal, tudatában van annak is, hogy magatartása szemben áll a közúti közlekedés szabályaival, de tudatosan szegi meg ezeket a rendelkezéseket.
Közúti baleset okozása
A közlekedési bűncselekmények közül a közúti baleset okozásának az előfordulása a leggyakoribb. Amíg a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény, addig a közúti baleset okozása gondatlan bűncselekmény. A közúti közlekedés rendjéhez, az emberi élet és a testi épség védelméhez fűződő érdek végett bűncselekmény.
A közlekedésben részt vevők számára kötelezettség, hogy közlekedési baleset bekövetkezése esetén a járműveikkel megálljanak, meggyőződjenek arról, hogy a bekövetkezett balesetben személyi sérülés vagy vagyoni kár keletkezett-e, és a baleset folytán megsérült vagy közvetlen veszélybe került személyeknek segítséget nyújtsanak. Ez a kötelezettség nemcsak a balesetet okozó személyt terheli, hanem mindenkit, akik a közlekedési balesettel érintettek.
