Tagjaink mindennapi árufuvarozási és személyszállítási tevékenységük során számos jogi problémával szembesülnek.
E menüpontban a leggyakoribb, legaktuálisabb témákról jogászaink által írt jogértelmező szakmai cikkek ismertetésével szeretnénk megkönnyíteni az Önök munkáját.
A cikkeket közlésük időrendjében olvashatják.
Az egyes témákban történő tájékozódást a cikkek címe melletti §-ok színe segíti a következők szerint:
 |
Munkajog |  |
Polgári jog | ||
 |
Közigazgatási jog |  |
Büntető- és szabálysértési jog | ||
 |
GDPR (adatvédelem) |  |
Koronavírus |
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a cikkek a közlésükkor hatályos jogszabályi állapot alapul vételével készültek. Az MKFE nem vállal semmiféle felelősséget a cikkekben hivatkozott jogszabályok időközbeni megváltozásából, a cikkek tartalmának esetleges helytelen értelmezéséből, a cikkekben foglalt tájékoztatások nem teljeskörű voltából ill. a cikkek bármely okból származó pontatlanságából vagy hiányosságából eredő esetleges károkért, hátrányokért!
Az összesített tartalomjegyzékért kattintson IDE »
_________________________________________________________________________________________________________________
A 2019. évi XXXIV. törvény (az ún. saláta-törvény a GDPR kapcsán) 2019. 04. 11-én lett kihirdetve és a módosítások 2019. 04. 26-án léptek hatályba és módosította többek között a 2012. évi I. törvényt a munka törvénykönyvéről. Ezek a törvények – egyéb más módosítás mellett – az erkölcsi bizonyítvány kapcsán is hoztak változást.
Röviden: A vélelem megtámadására a hivatalos irat címzettje jogosult. A kézbesítési vélelem megdöntésére szolgáló jogintézmény a kifogás. A megtámadás szubjektív és objektív határidőhöz van kötve. A szubjektív határidő azt jelenti, hogy a címzett a vélelemről történő tudomásszerzéstől számított 15 (tizenöt) napon belül élhet a megtámadás jogával. Az objektív határidő, ami jogvesztő határidő a kézbesítési vélelem beálltától - azaz a „kézbesítettnek tekintettségtől” - számított 45 (negyvenöt) nap. Ha a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet nem természetes személy - azaz jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet - terjesztette elő, akkor kérelme csak abban az esetben vezethet a vélelem megdöntésére, amennyiben a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű. A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet az a hatóság bírálja el, amelyik a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozta. Amennyiben a kérelemnek a hatóság helyt ad, úgy kell tekinteni, mintha a hivatalos iratot nem kézbesítették volna.
A műszakpótlék a munkaidő-beosztás váltakozását kompenzáló bérpótlék.
A gépjárművezető munkakört betöltő munkavállalók jövedelme a kötelezően adandó és az adható tételekből áll. Kötelezően adandó az alapbér, továbbá felmerülésük esetén a bérpótlékok. Adható az üzemanyag-megtakarítás, a kiküldetéshez kapcsolódó költségtérítés (napidíj), továbbá, amit a munkáltató önként ad, vagy aminek juttatásában a felek (a munkáltató és a munkavállaló) megállapodnak. Az idézett jogszabályok felsorolását (idézetek dőlt betűvel szedve) a tájékoztató végén olvashatják.
A közigazgatási per
A bizonyítási indítvány előterjesztésének és a kimentés lehetőségének speciális lehetőségei a közlekedési igazgatásban
A közigazgatási hatósági eljárások legáltalánosabb szabályait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) szabályozza.
A bizonyítási eljárásra vonatkozó általános szabályokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) tartalmazza.
