FIGYELEMFELHÍVÁS! Tekintettel arra, hogy az utóbbi időkben több TSM-rendszerben keletkezett bírsághatározat született, szükséges felhívnunk tagjaink figyelmét a határozatokkal szembeni jogorvoslat kapcsán az alábbiakra.
„Bagoly” - jogi kisokos (minden, ami az árufuvarozással és a személyszállítással összefügg)
Tagjaink mindennapi árufuvarozási és személyszállítási tevékenységük során számos jogi problémával szembesülnek.
E menüpontban a leggyakoribb, legaktuálisabb témákról jogászaink által írt jogértelmező szakmai cikkek ismertetésével szeretnénk megkönnyíteni az Önök munkáját.
A cikkeket közlésük időrendjében olvashatják.
Az egyes témákban történő tájékozódást a cikkek címe melletti §-ok színe segíti a következők szerint:
 |
Munkajog |  |
Polgári jog | ||
 |
Közigazgatási jog |  |
Büntető- és szabálysértési jog | ||
 |
GDPR (adatvédelem) |  |
Koronavírus |
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a cikkek a közlésükkor hatályos jogszabályi állapot alapul vételével készültek. Az MKFE nem vállal semmiféle felelősséget a cikkekben hivatkozott jogszabályok időközbeni megváltozásából, a cikkek tartalmának esetleges helytelen értelmezéséből, a cikkekben foglalt tájékoztatások nem teljeskörű voltából ill. a cikkek bármely okból származó pontatlanságából vagy hiányosságából eredő esetleges károkért, hátrányokért!
Az összesített tartalomjegyzékért kattintson IDE »
_________________________________________________________________________________________________________________
Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnik az egyéni vállalkozó halála napján. Azonban az egyéni vállalkozásról szóló törvény szerint lehetőség van arra, hogy az egyéni vállalkozó halálát követően az özvegye vagy az örököse folytassa a vállalkozási tevékenységet. Ekkor az özvegy, illetőleg az örökös minősül egyéni vállalkozónak, és a vállalkozói tevékenységet folyamatosnak kell tekinteni.
A vis maior előre nem látott kényszerítő körülmény, elháríthatatlan akadály, ami meggátol valamely kötelezettség elvégzésében. Járvány, háború, üzemanyaghiány/üzemanyagkorlátozás, országon belüli vagy országot, országokat érintő szankciók önmagukban nem vis maior helyzetek és önmagukban nem mentesítenek a szerződéses kötelezettségek – mint pl. a fuvarfeladatok teljesítése - alól.
Alaptörvény VI. (3): Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez. Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. A munkáltatónak minden adatkezeléséhez célt kell rendelnie.
Adatfeldolgozó az, aki az adatkezelést az adatkezelő nevében végzi. Feladatait a vonatkozó jogszabályoknak vagy az adatkezelő írásbeli utasításainak megfelelően köteles ellátni.
Az alapelvek intézkedések, eljárások, magatartások meghatározói. Egy-egy jogszabály más-más alapelveket sorol fel. A GDPR alapelveit a munkáltató (is) köteles figyelembe venni az adatkezelése során.
A munka világában az alá-fölérendeltségi viszonyból fakadóan is alapvetően két érdek ütközik. Egyrészt a munkáltató jogos érdeke, másrészt a munkavállaló személyiségi jogai. A kérdés az, hogy mi dönti el, hogy melyik érdek az erősebb?
Elindultak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 99. §-a, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (Ill. 10.) Korm. rendelet alapján hivatalból a munkaügyi iratok vizsgálatára kiterjedő hatósági ellenőrzések, melynek keretén belül többek között a hatóság az Akr. 65. § (1) bekezdése, valamint 105. § (1) bekezdése alapján munkaügyi iratok bemutatását és adatközlést rendel el.
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény alapján 2021. március 01. napjától a munkaügyi hatóság feladat- és hatáskörét a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vette át. Egyúttal hatályát vesztette a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény.
A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről kimondja, hogy a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkáltatónak tehát kötelezettsége a megbetegedésének kockázatának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentése. A munkáltató azonban jogszabályi felhatalmazás nélkül nem kötelezheti a munkavállalóit védőoltás beadatására.
