Ma Lídia, Lívia napja van.
Újabb fordulóval folytatódtak a január elején elindított» szakmai egyeztetések az Építési és Közlekedési Minisztérium és az érdekképviseletek között. Ezúttal a szakmához jutás feltételeiről, a képzésekről a gépkocsivezetők bérezéséről, továbbá a tranzitút szabályok betartása körül kialakult anomáliákról konzultáltak a résztvevők.

Az ÉKM arról adott tájékoztatást, hogy a tárca több megkeresést is kapott a hivatásos gépjárművezetők szakmai garantált bérminimum kötelezettségének» vizsgálata ügyében. Emellett ismét felmerült a járművezetői képzések felülvizsgálatának kérdése, kifejezetten az új típusú tachográfok kezelésére fókuszálva. A szaktárca jelezte, hogy a 2025. december 22-i demonstráción benyújtott 12 pontos követeléslista is érintette a járművezetői bérezés kérdését.

Az ÉKM az egyeztetést megelőzően bekérte a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalását, amely megerősítette, hogy a szakmai garantált bérminimum előírás csak a középfokú képesítést igénylő munkakörök esetében merül fel. A tárca ugyanakkor hozzátette, hogy ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a fuvarozók akár a garantált bérminimumnál is magasabb bért adjanak a járművezetőknek.

Az MKFE arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalkozások részéről a bérstruktúra kialakítása versenyképességi kérdés, a cégek mindegyike igyekszik a lehető legmagasabb bért biztosítani a gépkocsivezetőknek, hiszen a vállalkozás hatékony működésének a feltétele, hogy lojális, megbízható és szakmailag is jól képzett gépkocsivezetőkkel dolgozhassanak. Ugyanakkor az is tény, hogy a vállalkozások költségnövekedését – és ezzel párhuzamosan a garantált bérminimum elmúlt 5 éves rendkívül progresszív emelkedését – nem követték le a fuvardíjak, amiből az következik, hogy a bérek hasonlóan dinamikus fejlesztésére, és az ezzel járó adó- és járulékterhek kifizetésére jelenleg nincs elegendő forrás a cégeknél.

Az érdekképviseletek arra is rámutattak, hogy szakmásítás esetén azt is vizsgálni szükséges, hogy ez a képzések jelenlegi gyakorlatát (idejét, költségeit, tanagyagát, vizsgakötelezettését stb) hogyan változtatná meg, milyen plusz tehet, követelményszintet jelentene a gépkocsivezető jelöltek számára? Az MKFE arra is figyelmeztetett,  hogy a szakmásítással járó költségnövekedés várhatóan nagyobb arányban terhelné a mikro- és családi vállalkozásokat, ezért a kérdésben hozott döntések meghozatalához alaposan meg kell vizsgálni annak hátterét és következményeit. Ezzel az állásponttal egyetértett az érdekképviseleti oldal minden szereplője, és azt az ÉKM is elfogadta.

A járművezetői képzésre vonatkozóan a NiT Hungary felhívta a figyelmet arra, hogy az korábban elérhető volt a OKJ rendszerben – ami a szakmásítást is segíthette volna –, továbbá, hogy hosszabb távon vizsgálandó a járművezető képzés nappali rendszerű, akár duális rendszerbe való illesztése.

Az érdekképviseletek emellett szorgalmazzák a tananyagok részletes felülvizsgálatát, a mai kornak megfelelő képzések érdekében. A szaktárca nyitottságát fejezte ki a felülvizsgálatra, hozzátéve, hogy például a vezetéstámogató rendszerek, vagy az új digitális tachográf» kezelése most is részét képezik a tantervi és vizsgakövetelményeknek. Az ÉKM egyben azt is elfogadhatónak tartja, hogy a nagykategóriás képzésekben az oktatójárműveknél 1-2 éven belül előírják a digitális tachográfhasználat kötelezettséget, mert ez jelenleg nem kötelező.

Az egyeztetésen – a korábban tárgyalt ügyekhez kapcsolódóan – a tranzitút szabályokról» is újabb konzultációt kért az ÉKM. A tárca jelezte, hogy feldolgozták az érdekképviseletektől kapott javaslatokat, és azok részbeni beépítésével előkésztették az Útinform» weboldalán elérhető, a tranzitút szabályok értelmezését segítő Állásfoglalás új szövegét. Az ÉKM az anyaghoz készített egy táblázatot is, amely egyszerűvé, könnyen áttekinthetővé teheti az ellenőrző hatóságok számára a tranzitútszabályok értelmezését. A módosított anyagot – a közzétételt megelőzően – véleményezésre megküldik az érdekképviseletek számára.

A szaktárca emellett javaslatot tett a tranzitút szabályok megsértésével kapcsolatos szankciók felülvizsgálatára. A tervezett módosítás értelmében a közigazgatási bírság összegét megemelnék, mert a tapasztaltok szerint a külföldi (elsősorban román) fuvarozók a magasabb útdíjjal, és több kilométerrel járó tranzitúthasználat helyett inkább kifizetik a 100 ezer forintos bírságot, és továbbra is azokat a főútvonalakat használják (pl. 55-ös), ahonnan az intézkedéssel le kívánta terelni az ÉKM ezeket a járműveket.  A tervezet szerint a szankció díjtételének emelésével párhuzamosan lenulláznák az ezért a szabálysértésért járó közlekedési előéleti pontokat (jelenleg 4 pont jár érte). A KRESZ-ben pedig tovább pontosítanák az erre vonatkozó szabályozást, de erre konkrét javaslat nem hangzott el. Az ÉKM az érdekképviseletek álláspontját kérte ebben a kérdésben.

A társérdekképviseletek első körben elfogadhatónak értékelték a tervezett módosítást. Az MKFE azonban jelezte, hogy az ellentmondásos jogszabályi háttér – a KRESZ esetleges további módosításával is – megmaradna, ami bizonytalanná teszi a jogorvoslat lehetőségét egy bírsághatározat megfellebbezése esetén, ezért az MKFE szerint az ÉKM által jelzett módosítást meg kell előznie a közlekedési törvény módosításának. Az egyelőre egyeztetés alatt álló új szövegű Állásfoglalás ugyanis nem oldja fel a jogszabályok közötti inkonzisztenciát, azaz továbbra sincs jogi garancia a fuvarozók, és gépkocsivezetők számára a tranzitszabályok téves alkalmazása/értelmezése esetén kiszabott bírságok visszavonhatósága tekintetében.

Az MKFE külön felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi egyeztetések során az ORFK nem fejezte ki abbéli szándékát, hogy az ÉKM tranzitút szabályokra vonatkozó állásfoglalását elfogadják és annak megfelelően végzik a közúti megállításokat – a fuvarozói visszajelzések éppen arra utalnak, hogy rendszeresek a vitatott eredménnyel záródó rendőrségi ellenőrzések. Az MKFE ezért leszögezte, hogy a bizonytalan jogi környezet mellett nem lehet a bírságtétel emelését elfogadni, a tranzitszabályok betartatását a külföldiek szigorúbb hatósági ellenőrzésével, a járművek visszafordításával lehet elérni.

A társérdekképviseletek egyetértésüknek adtak hangot, és továbbra is a tranzitra vonatkozó jogszabályi háttér átgondolt, és összehangolt kialakítását szorgalmazzák.

Az ÉKM a válaszában ismét jelezte, hogy a KRESZ-szel ellentétben a közlekedési törvény rövid időn belüli módosítására nem tud ígéretet tenni. A szaktárca hozzátette, hogy nyitott arra, hogy a közlekedési előéleti pontokat nem csak a tranzitszabályok, hanem a mellékutak használata, valamint a súlykorlátozásos táblák figyelmen kívül hagyása esetén is kivegyék a szankciók közül. Az MKFE kérdésére azt is leszögezték, hogy a felülvizsgálat jelenleg nem a bírságrendelet és az előéleti pontrendszer egészére, hanem kizárólag a fenti pontokra vonatkozik. Egyben hozzátették, hogy az ÉKM tranzitszabályok szankcionálási módosítására vonatkozó javaslatára megfogalmazott érdekképviseleti álláspontról tájékoztatják a  közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt.


Korábbi cikkeink a témában:

Többórás tárgyalást követően, a fuvarozók számára kiemelten fontos kérdésekben született kompromisszumos megállapodás az Építési és Közlekedési Minisztériumban»

Januárban folytatja az MKFE a tárgyalásokat az ÉKM-mel»

Az útdíjemelés visszavonása mellett érveltek az érdekképviseletek a tegnapi ÉKM egyeztetésen»

Az útdíj, az össztömegkorlátozások és az M1-es autópálya volt az ÉKM-mel folytatott újabb egyeztetés fókuszában»

A tranzitút szabályok és a kamionstop felülvizsgálatával folytatódtak az ÉKM-mel a munkacsoportos egyeztetések»

MKFE Kommunikáció

Webhelyünkön sütiket használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.