Általános
Egyes fuvarozók tisztelettel teli szorongással, mások „lenézőleg”, mint egy szükséges és elkerülhetetlen csapásként veszik kézbe azt a nemzetközi áruszállításra – elsősorban tranzit forgalomban – felhasználható vámokmányt, amelyről e fejezetben részletesebben szólunk, különös tekintettel arra, hogy a biztonságos nemzetközi közúti teheráru-szállítás nélküle - még a mai számos lehetőség kihasználása mellett is – csaknem elképzelhetetlen.
Ennek megfelelően az okmány jelentősége – amely egy nemzetközi vámegyezmény eredményeként, annak fizikálisan megjelenő, kézbe vehető formája - napjainkban sem csökkent, talán még az is elképzelhető, hogy növekedni fog. Ezért tartjuk oly fontosnak, hogy jelentőségét és a felhasználásának csaknem korlátlan lehetőségeit felismerjék, hogy az okmány, azaz az azt életbe léptető nemzetközi vámegyezmény tartalmával közelebbről is megismerkedjenek.
Az Egyezmény korszerűsített, megújult formában 1975-ben lépett életbe Genfben, a szerződő országok képviselői által parafált formában. Minden tagországnak azonban azt a saját jogrendje keretében ki kellett bővítenie ahhoz, hogy az ténylegesen működhessen. Ezért került sor hazánkban az 1978. évi 16. törvényerejű rendeletnek "Az áruknak a TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény" megalkotására és közzétételére. Az időközi módosításokat egységes szerkezetbe foglalva a 2003 évi XXXIV. törvény hirdette ki, újabb módosítást tartalmaz a 2005. évi XXXII. törvény. Jelenleg hatályos verzióját egységes szerkezetben (a mellékletekkel együtt) a 2013. évi XLII. törvényben hirdették ki.
A törvény végrehajtásáról korábban a 19/2001 (V. 25.) KÖVIM-PM együttes rendelet szólt, ezt a 39/2013. (IX. 24.) NGM-rendelet váltotta, annak módosítását a 17/2016 (VI. 7.) NGM-rendelet tartalmazza. Ez a nemzetközi vámegyezmény a garanciája annak, hogy a kelet-nyugati irányú közúti nemzetközi áruszállítás viszonylag zökkenőmentesen bonyolódik kontinensünkön.
Magának az egyezménynek a tagországokban történő végrehajtását az ENSZ EGB (Európai Gazdasági Bizottsága) megbízása alapján a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Unió (IRU) felügyeli, és hoz a tagországok számára kötelező érvénnyel végrehajtandó döntéseket, rendelkezéseket. Az IRU konzultatív státusa alapján folyamatosan jelenti az ENSZ EGB-nek az Egyezmény végrehajtása során szerzett nemzetközi tapasztalatokat, és tesz javaslatokat annak korszerűsítésére, a mindennapok igényeihez történő formálására. Napjainkban is az Egyezmény megújulásának lehetünk tanúi, ami még inkább szükségessé teszi, hogy azzal a tevékenységük problémamentes végzéséhez szükséges mértékig, mélységig megismerkedjenek.
Azon országok, melyekben a TIR tranziteljárás végrehajtható »
Kik vehetik igénybe?
A vámzár alatt folytatott nemzetközi teheráru-fuvarozásban kizárólag arra alkalmasnak nyilvánított közúti járművek vehetnek részt. Ennek nemcsak a TIR Egyezményben foglaltak szerint van nagy jelentősége. A TIR Egyezmény 2. számú melléklete külön tartalmazza azokat a közúti járművekre érvényes műszaki előírásokat, amelyeknek egy, a nemzetközi teherszállításra külön eljárásban alkalmasnak nyilvánított járműnek/járműszerelvénynek meg kell felelnie.
Az alkalmassá nyilvánítás legfőbb alapelvei a következők:
Kizárólag olyan közúti járművet lehet vámzár alatt végzett nemzetközi fuvarozásra alkalmassá nyilvánítani, amelynek a rakomány részére fenntartott rakterét úgy alakították ki, vagy szerelték fel, hogy:
- a jármű vámzárral lezárt részéről nem lehet semmiféle árut/vámárut kivenni, vagy oda betenni látható nyomok hátrahagyása, vagy a vámzár megsértése nélkül,
- egyszerűen és hatékonyan (biztonságosan) lehet rajta elhelyezni a vámzárakat
- semmiféle olyan titkos teret - kialakított rejtekhelyet - nem foglal magában, ahol áruk/vámáruk a vámellenőrzés elől elrejthetők,
- az áruk elhelyezésére szolgáló valamennyi hely (rakodótér, rakfelület) a vámvizsgálat lefolytatásához könnyen hozzáférhető.
Közúti járművek egyedileg, de akár gyártmányok és típusok szerint is (közúti járműszériák) a nemzetközi árufuvarozásra alkalmassá nyilváníthatók. A felülvizsgálati (vám-) eljárás során a TIR Egyezmény 4. számú mellékletében szereplő mintával megegyező formátumú és tartalmú "alkalmassági bizonyítványt", ún. Certificate-ot állítanak ki az illetékes vámhatóság képviselői a kibocsátó ország nyelvén.
Tagfelvételi eljárásról bővebb információt itt kaphat.
Egyedi alkalmasság
Az egyedi alkalmassá nyilvánítási eljárást a jármű tulajdonosa vagy üzemeltetője, vagy valamelyikük képviselője kezdeményezi az arra rendszeresített nyomtatvány vámhatóságnál történő benyújtásával. Hazánkban az "alkalmassági bizonyítványok" (az ún. Certificate-ok) kiadására, hitelesítésére, érvényességi idejük meghosszabbítására kizárólag a jármű tulajdonosának székhelye szerinti NAV Megyei Adó- és Vámigazgatóságai jogosultak.
A területileg illetékes vámhatóság a tehergépjármű ellenőrzését az Egyezmény mellékleteiben foglalt általános szabályok alkalmazásával végzi el, melynek során meggyőződik arról, hogy az Egyezmény 2. számú mellékletében közölt általános érvényű műszaki előírásoknak, paramétereknek megfelel-e. Az alkalmassá nyilvánítást követően szerelhetik fel járműveikre az oly nagyon áhított TIR-táblát, amely a vámhatóságok felé mintegy garanciaként is szolgál. A táblák (első-hátsó) mérete 250 x 400 mm. A TIR felirat latin nagybetűi 200 mm magasak, és a vonalvastagságuk legalább 20 mm. A felirat kizárólag kék alapon fehér színű lehet.
A további legfontosabb tudnivalókat elsajátíthatják a TIR Egyezmény 2., 3. és 4. számú mellékleteiből.
Feltételek
Az, hogy rendelkeznek egy nemzetközi közúti áruszállításra alkalmas járművel/járműszerelvénnyel, még nem jogosítja fel Önöket arra, hogy azzal TIR-okmány fedezete alatt fuvarfeladatot is végrehajtsanak. Ehhez még további feltételek együttes teljesülésének is be kell következnie.
A Magyar Köztársaság területén TIR-igazolvány érvényesítésére kizárólagos illetékességgel csak a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) jogosult. Az Egyesületet az általa érvényesített TIR Carnet nemzetközi vámokmányokkal lebonyolított fuvarozásokért a garanciavállaló egyesületre vonatkozó és az Egyezményben meghatározott felelősség terheli. Az Egyesülettől az előbbiekben megjelölt felelőssége alapján TIR-igazolványonként 100.000 eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és a vámkiszabás napján érvényes kereskedelmi középárfolyamon számított forintösszeg követelhető, mégpedig a szerződő országok bármelyikének vámhatósága részéről indított vámigazgatási eljárás keretében a bizonyítottan jogsértő módon felhasznált TIR-igazolvány fedezete alatt végzett árufuvarozást követően, illetve a vámáru nyilvántartásba vételének, az igazolvány vámhatóság előtt történő bemutatásának (mentesítésének) elmaradása esetén.
Mindezekből egyértelműen kitűnik, hogy TIR-okmány fedezete alatt nem ad hoc jelleggel végezhető fuvarozási tevékenység. Annak, aki erre jogosultságot szerez, számos és nem is a legenyhébb feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy a kedvezményezettek körébe tartozzék.
Tájékoztató a TIR Carnet-használatra történő felhatalmazáshoz benyújtandó igazolásokról »
Kedvezményezettnek lenni annyit jelent, hogy az illető személy (vállalkozó) vagy gazdasági társaság teljes jogú tagja az okmányt érvényesítő (forgalmazó) Egyesületnek, annak tagdíjat fizet, és maradéktalanul vállalja annak alapszabályában, valamint a Kötelezettségvállalási Nyilatkozatban foglaltakat. Ez utóbbi dokumentum mindenre kiterjedően, konkrétan részletezi a TIR-igazolvány felhasználásához fűződő jogokat és kötelezettségeket; annak szabályellenes vagy jogsértő módon történő mentesítését vagy a mentesítés elmaradását követő szankciókat. Ezek legsúlyosabbika az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás.
Amint arról már az előzőekben szóltunk, a TIR Carnet nem más, mint egy egyszerűsített vámeljárásban — áru/vámáru-továbbítás során — alkalmazott nemzetközi vámokmány, amely lehetővé teszi, hogy arra alkalmas járművel — vámzár alatt — az indító országból a rendeltetési ország megadott pontjára történjen áruszállítás a vám-formalitások lehető legminimálisabb mértékre történő redukálása mellett.
Minderről az Egyezmény úgy fogalmaz, hogy az okmány azoknak a küldeményeknek közbeeső átrakása nélküli, egy vagy több országhatáron áthaladó árufuvarozásánál nyújt biztosítékot, amelyeket az egyik szerződő fél indulási vámhivatalától a másik szerződő fél rendeltetési vámhivataláig közúti járművel/járműszerelvénnyel vagy szállítótartállyal bonyolítanak le, feltéve, hogy a TIR-eljárás kezdete és befejezése között a fuvarozás egy szakasza közúton történik.
A TIR Egyezmény keretében fuvarozott áruk az átmenő vámhivataloknál mentesülnek a behozatali vagy kiviteli vámok és illetékek megfizetésének vagy letétbe helyezésének kötelezettsége alól. A TIR eljárás szerint zárral ellátott közúti járművekben, járműszerelvényekben vagy szállítótartályokban fuvarozott árukat (általános szabályként) az átmenő vámhivatalok — általában — nem vonják vámvizsgálat (belső áruvizsgálat) alá.
