Ma Bánk, József napja van.

Etikai kódex

Etikai kódexként az a dokumentum irányadó, melyet a 2007. május 19-i Országos Küldöttközgyűlés fogadott el.


Bevezető



A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének Etikai Kódexe (beépítve a 2007. május 19-ei Országos Küldöttközgyűlésen elfogadott módosítás)

Ennek az Etikai Kódexnek célja, hogy a Szándéknyilatkozatot aláírt szövetségek, egyesületek, szervezetek, clubok ( továbbiakban egyesületek), vagyis: A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, Speditőr Club Egyesület, Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete, Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége, Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, Szállítmányozók Kis és Középvállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége, azok tagjai, a vállalkozók közössége és az üzleti élet más szereplői számára utat mutasson a tisztességes versenyzés, a becsületes üzleti magatartás, az elvárható piaci és más üzleti cselekedetek tekintetében.

Ezen túlmenően alapul szolgáljon az etikai eljárásokhoz és általában a vállalkozók, piaci szereplők magatartása kialakításához és megítéléséhez.
A gazdasági élet valamennyi mozzanatát, a piaci szereplők minden cselekedetét lehetetlen csupán jogi, közgazdasági vagy hatalmi eszközökkel szabályozni. Az üzleti élet alakulásában nagy szerepe van a résztvevők magatartásának, a kialakult szokásoknak, az általánosan elfogadott és kialakult gyakorlatnak és a szereplő személyek magatartásának is. Az üzleti élet sikere számára elkerülhetetlen a résztvevők egymás iránti bizalma, melyet az erkölcsi normák követése garantál.

Az üzleti erkölcsbe, tisztességbe ütköző magatartás akkor is elítélendő, bírálatra és orvoslásra érdemes, ha jogszabályok nem tiltják.
A magatartási normák önkéntes és következetes betartása biztosítja, hogy az üzleti élet egészének társadalmi megítélése kedvező legyen. A vállalkozó az írásban vagy szóban vállalt kötelezettségeit teljesítse.
Jó szándékú és jóhiszemű üzleti magatartást kell tanúsítani. A vállalkozó tevékenységét partnereivel a kölcsönös együttműködés szellemében folytassa.

Az Etikai Kódex alapelvei:
  • Vegye figyelembe a résztvevők Alapszabályait, Etikai Kódexeit, és az Etikai Bizottságok eddigi tapasztalatait.
  • A szakma kiemelten kívánja szabályozni az Európai Uniós tagsággal járó követelményeket. Ennek érdekében igyekszik megismerni az uniós tagok szakmai, emberi elvárásainak szervezeti alapszabályokban vagy kódexekben megfogalmazott normáit.
  • Az egységes Kódex-el, egységes gyakorlatot, egységes szakmai elvárásokat tartunk szükségesnek megcélozni.
  • Széles szakmai és társadalmi nyilvánosságot tartunk szükségesnek létrehozni. Ennek lehet komoly visszatartó hatása az etikátlan magatartásokkal szemben.
  • Az egyes Etikai Bizottságok között legyen rendszeres információ- és tapasztalatcsere.
  • Az Etikai Bizottságok gazdasági, együttműködési, pénzügyi ügyekben vállalják fel a tagok, illetve a megbízók és a tagvállalkozások közötti vitákban a mediátori, közvetítői szerepet. Ez is szolgáltatás, olcsóbb, mint a peres út és gyorsabb is.
  • A "kódexközösséghez" később is csatlakozhasson más szakmai szervezet.
  • Az Etikai Kódex segítse elő a szakmai egyesületek jobb együttműködését.

Szándéknyilvánítás

Az Egyesület kijelenti, hogy az Etikai Kódex szövegét elfogadja, annak betartása fölött őrködik és azt az Alapszabálya szerves részének tekinti. {/tab}

Általános rész



1. A tagsági viszonnyal kapcsolatos elvárások
  • Az egyesület előírásait be kell tartani, a tagdíjakat határidőre kell megfizetni.
  • A választott tisztségviselőktől elvárható, hogy magatartásukkal képviseljék a Kódex előírásait.
  • Az egyesület tagjai az egyesületi tagsággal kapcsolatosan valós adatokat kell, hogy szolgáltassanak.
  • Az egyesület nevében, megbízás nélkül, önhatalmúlag eljárni bármely tag részéről etikátlan és ezért nem szabad.
  • Az egyesületi tagságból eredő jogokkal visszaélni nem szabad. Az egyesületben betöltött tisztségek közvetlenül nem szolgálhatják üzleti előnyök szerzését.
  • Választott testületben és a bizottsági munkában való rendszeres részvétel elvárt, ha azt a tag elvállalta.
  • Meghívás esetén az Etikai Bizottság tárgyalásán meg kell jelenni.
2. Elvárások a tagok egymás közti üzleti és emberi magatartásával szemben
  • Nem vállalható olyan kötelezettség, amely már a vállalás pillanatában előre láthatólag nem teljesíthető.
  • Üzleti partnerek és konkurensek rossz hírének keltése, hamis tények hangoztatásával vagy valós tények hamis színben való feltüntetésével, meg nem engedett magatartás.
  • Üzleti titkot birtokosa hozzájárulása nélkül, jogosulatlanul nem lehet megszerezni, felhasználni vagy mással közölni. Az üzleti titok megsértésének minősül különösen az, ha a versenytárs üzletfelei névsorát megszerezve, azt annak beleegyezése nélkül, a vállalkozó saját üzletköre bővítésére használja fel, vagy ha a vállalkozó a versenytárshoz érkező megrendeléseket tisztességtelenül megszerzi. Súlyosan etikátlan és jogellenes más vállalkozó számítógépes adatbázisába behatolni, onnan adatokat átvenni, vagy a szoftvert megmásítani.
  • Nem megengedett az olyan közvetlen felhívás, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatok felbontását, vagy létrejöttük megakadályozását célozza.
  • A gazdasági erőfölénnyel visszaélni, az üzleti életben indokolatlanul előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételekkel elfogadását kikényszeríteni, tisztességtelen. A gazdasági versenyt kizáró indokolatlanul alacsony, (felfaló ár), vagy magas ár kikötése, erőfölénnyel való visszaélésnek minősül. A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás nem módosíthatja egyoldalúan üzleti megállapodásait, nem tarthatja vissza jogellenesen ügyfele esedékes követeléseit.
  • Versenytárgyalás tisztességét semmilyen módon nem lehet megsérteni.
  • Más vállalkozó ellen bojkottot szervezni tilos.
  • Konkurenciát becsmérelni nem szabad. Tilos a versenytárs megszűnésének, felszámolásának, csődjének alaptalan híresztelése.
  • Üzleti partnerek számára fontos információk nem hallgathatók el és illetéktelenek számára nem szolgáltathatók ki. Hamis, torzított információk adása nem megengedett.
  • Más vállalkozó egyedi megkülönböztetésére alkalmas, korábban már használt és ismertté vált elnevezését, üzletjelzőjét, vagy nevét összetévesztésre alkalmas módon használni nem lehet (névbitorlás).
  • Más vállalkozótól munkavállalót valótlan ígéretekkel, munkaszerződésének megszegésére rábírással, üzleti titok megszegésével motiváltan, vagy csoportosan átcsábítani megengedhetetlen magatartás.
  • Tilos a piacon a költségekkel arányban nem álló, indokolatlanul alacsony árral megjelenni. (dömpingár)
  • Versenytársakkal korrekt kapcsolatot kell tartani. A szakmai Etikai Kódexhez csatlakozott érdekképviseletek tagjai, azonos feltételek mellett, arra törekednek, hogy megbízásaiknál egymást előnybe részesítsék.
3. A vállalkozások és a megbízók, (ipar, kereskedelem) közötti üzleti kapcsolatok.
  • Az egyesület tagjai üzleti tevékenységük során kötelesek lelkiismeretesen és szakszerűen eljárni, vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesíteni, jó szándékú üzleti magatartást tanúsítani, figyelembe véve az etikus üzleti szokásokat és a jogkövető gyakorlatot.
  • A vállalkozó csak olyan kötelezettséget vállalhat, amelyre felkészült illetve előre láthatóan tudja akarja teljesíteni.
    • Tilos olyan ajánlatot tenni, illetve kötelezettséget vállalni, melyet csak csalással, megtévesztéssel lehet gazdaságosan teljesíteni.
  • Tilos olyan hamis, félrevezető reklámot közzétenni, amely célja a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása.
  • Más vállalkozó egyedi megkülönböztetésére alkalmas, korábban már használt és ismertté vált elnevezését, üzletjelzőjét, vagy nevét összetévesztésre alkalmas módon használni nem lehet (névbitorlás).
  • Mással összetéveszthető szolgáltatás esetén fel kell hívni erre a megbízó figyelmét.
  • Ügyfelei biztonsága és saját szakmai jó híre megőrzése érdekében nem alkalmaz nem megfelelő szakmai hátterű alvállalkozót (Kerüli a kontárokkal való kapcsolatot.).
  • Tilos a szerződésben vállalt fizetési feltételek egyoldalú módosítása, illetve az egyoldalú módosítás elérését célzó nyomásgyakorlás. Etikátlan a szerződésszerűen és szabályszerűen teljesített feladatok kifizetésének visszatartása.
  • A versenytársak közötti összefonódás, ha az a piaci verseny kizárására, korlátozására irányul, nem elfogadható.
  • A megbízókkal, ügyfelekkel kulturáltan, udvariasan kell viselkedni.
4. A vállalkozások belső viszonyai
  • vállalkozás tulajdonosainak, befektetőinek, betéteseinek és hitelezőinek érdekeit egyaránt védeni kell.
  • Munkavállalóval, alkalmazottal szemben tisztességesen, emberségesen kell eljárni. Elfogadható munkakörülményeket kell teremteni. Bért, járandóságot jogellenesen visszatartani nem szabad. A munkaviszony bejelentésére vonatkozó jogszabályokat be kell tartani.
  • Az alkalmazottak megkülönböztetése csak a munkavégzéssel összefüggő feltételek (gyakorlat, képzettség, teljesítmény stb.) megléte, teljesítése alapján fogadható el.
  • A munkavállalóktól és munkaadóktól kölcsönösen elvárható, hogy lojálisak legyenek egymáshoz, vegyenek részt kölcsönösen problémáik megoldásában.
  • A vállalkozások belső nyilvántartásait a jogszabályi, hatósági, egyesületi előírásoknak megfelelően vezessék, azok áttekinthetőek, korrektek, tiszták legyenek.
  • Etikátlan a munkavállalót a jogszabályi előírások megsértésére ösztönözni, kényszeríteni.
5. A vállalkozások és természeti környezetük
  • A jogszabályban rögzített környezetvédelmi előírásokat be kell tartani. A jogszabályi előírásokon túl gondoskodni kell arról, hogy a természeti környezet terhelését a minimálisra csökkentsék. A környezetben jogellenesen okozott károkat helyre kell hozni.
6. A jogszabályok betartása
  • A jogkövető magatartást, mint minimális erkölcsi követelményt kell tekinteni.
  • Hatósági előírások, jogszabályok megszegése nemcsak törvénytelen, de etikátlan is.
  • Úgy jutni tisztességtelen előnyhöz, hogy a szükséges hatósági engedélyeket a vállalkozás nem szerzi meg, vagy annak feltételeit nem, vagy csak részben teljesíti ( pl. árufuvarozási engedély), etikátlan.
  • Csőd és felszámolás előtt önmérséklő magatartást kell tanúsítani.
  • A hatóságok és egyben az ügyfelek félrevezetésének minősül, ha a telephelyek, székhelyek, tevékenységi körök, vezető tisztségviselők gyakori változtatásával követhetetlen állapotok alakulnak ki, a vállalkozó utolérhetetlenné vagy követhetetlenné igyekszik válni.
  • Jogerős bírósági határozatok rendelkezéseit tiszteletben tartani és teljesíteni kell.
  • Súlyos etikai vétség a Bűntető Törvénykönyv rendelkezései szerint szándékos bűncselekményben elmarasztalás, amennyiben ezen cselekmény a tag üzleti, egyesületi tevékenységével összefügg, vagy ennek érdekében történt.
  • A vesztegetés mind aktív, mind passzív formája súlyos etikai vétségnek minősül.
7. Szerződések
  • A jogszerűen kötött szerződéseket tiszteletben kell tartani és teljesíteni kell.
  • Nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző szerződést kötni nem szabad.
  • A szerződők közötti információ (tudás) különbséget rosszhiszeműen kihasználva szerződést kötni etikátlan.
8. Az Európai Unióról
  • A kódexben leírt normák a tag székhelyétől, illetve az elkövetés helyétől függetlenül mindenkire érvényesek. (Generális területi érvényesség) A vállalkozó és az Egyesület tagjai az etikai normákat akkor is kötelesek betartani, ha az Unió egy másik országában működtetnek fiók vagy leányvállalatot.
  • Az Unió más országaiban kialakult szokásokat, az ott általánosan elfogadott gyakorlatot, - ha abban az országban tevékenykedik-, tiszteletben kell tartani.
9. Adózásról

A vállalkozások számviteli, pénzügyi nyilvántartásait a jogszabályi, hatósági, egyesületi előírásoknak megfelelően kell vezetni, azok áttekinthetők, korrektek, tiszták legyenek.

Különös rész



Logisztika

A logisztika szűkebb értelemben a célnak leginkább megfelelő fuvarszervezés, raktározás, áruszortírozás és elosztás. Tágabb értelemben ide tartozik a logisztikai tervezés, szervezés és irányítás, illetve a logisztikai rendszerek elfogadtatása a beszerzési, termelési és elosztási folyamatokban résztvevőkkel. Aki a termékét a logisztika kifejezéssel kínálja vagy reklámozza, az a fenti szolgáltatás végzéséhez legyen szakmailag felkészült. Nem etikus a fenti folyamatok egyikét vagy másikát kiragadva logisztikai szolgáltatást felkínálni. Ha komplex logisztikai feladattal szerződésben megbízott vállalkozó a rendelkezésre álló széleskörű információkkal visszaél, etikai vétséget követ el. A kereskedelembe vagy ipari termelésbe beépült logisztikai vállalkozó állása bizalmi jellegű, ezzel a bizalommal visszaélni etikátlan.


Szállítmányozás


A szállítmányozó (továbbiakban: sz.) társ és alvállalkozói kiválasztásában különös gonddal köteles eljárni.

A sz. köteles megbízója érdekében a leggazdaságosabb és legbiztonságosabb eszközöket, útvonalakat és egyéb feltételeket megválasztani.

A sz. megbízóit tájékoztatja szállítmányozási tevékenységének üzleti feltételeiről.

A sz. kötelessége működési területének sajátos, országspecifikus és különleges feltételeit, valamint előírásait és veszélyeit ismerni. Ezen körülményeket a megbízóval közölni kell, ezekre a figyelmét fel kell hívni. Nem etikus a megbízó tájékozatlanságát kihasználva előnyre törekedni.

A sz. akkor jár el etikusan. ha nemcsak megbízója, hanem az áru címzettjének és/vagy feladójának érdekeit is figyelembe veszi.

A sz. törekedjék társ és alvállalkozóival való együttműködésen túl arra is, hogy az együttműködés a résztvevők valós érdekeit is szolgálja.


Fuvarozás


Rendkívüli esemény, jelentős árukár vagy baleset bekövetkezése esetén kötelező az elvárható mértékű segítségnyújtás és együttműködés.

Az üzleti tevékenység során, csak biztonságos műszaki állapotú, a feladat elvégzésére alkalmas és engedéllyel rendelkező haszonjárműveket szabad üzemeltetni. Ebben a vállalat vezetőjének különös felelőssége van.Járművek után bérleti, lízing kötelezettséget időben és szerződésszerűen kell teljesíteni.

Az alkalmazottat az előírásos vezetési időn túli vezetésre kényszeríteni nem szabad. A rendszeres vagy ismétlődő túlvezetésből keletkező balesetekért a munkáltató etikailag annyiban felelős, amennyiben jogszabályban előírt ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítette.

A vámgarancia használatával kapcsolatos előírások betartására különös gondot kell fordítani.

A rendszeres vagy ismétlődő túlvezetésből keletkező balesetekért a munkáltató etikailag annyiban felelős, amennyiben jogszabályban előírt ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítette. 


Raktározás

Az áruk bevételezésénél és kiadásánál az átadót vagy átvevőt tisztességtelenül félrevezetni és ezzel neki kárt okozni nem szabad.Ügyfelet alapos ok nélkül várakoztatni nem szabad.

A raktár biztonsági, tűzvédelmi előírásait be kell tartani.Vámraktárban a vám és adózási szabályok megsértésével ügyfélnek előnyt kínálni vagy adni nem szabad.

A raktári lopások ellen hatékonyan fel kell lépni.Az áruk súly, db szám, minőség, csomagolás ellenőrzésére megfelelő feltételeket és eszközöket kell biztosítani.

A raktározási körülmények legyenek egészségesek és alkalmasak a balesetmentes munkavégzésre.


Személyszállítás


Személyek üzletszerű szállítása az ember testi épségének megóvása miatt különös gondosságot és felkészültséget, megbízható műszaki feltételek meglétét követeli meg a vállalkozótól. E feltételek hiányában a személyszállítás súlyosan etikátlan.Csak tevékenységi engedély birtokában szabad személyszállítási szolgáltatást végezni.

Nem szabad utazási irodától olyan megbízást elfogadni, ami ellentétes az AETR előírásaival.


Vámügynökség


A vámügynökségek megbízóik üzleti titkait széles körben birtokolják, ennek következtében helyzetük bizalmi jellegű. Ügyfeleik cím, áru és egyéb adatait, listáit, arra illetéktelen személyek vagy társaságok részére kiadni tilos és súlyosan etikátlan. Ha a vámügynökség olyan társaságnak, vagy vállalatcsoportnak része, amely egyéb szállítmányozási vagy fuvarozási üzletet is végez, akkor a titoktartás követelménye- különösen házon belül- kiemelt jelentőséget kap, a titoksértés súlyosan erkölcstelen. Az ügyfelek részére nyújtott vámtanácsadás során, nemcsak a vámügyintézésre vonatkozó jogszabályok előírásait, de azok szellemét is figyelembe kell venni. Az állam megkárosítása etikátlan. A hatósági eljárások korrupcióval történő befolyásolása, megkörnyékezése jogellenes magatartásra történő bíztatása vagy erre irányuló érdekeltségnek kilátásba helyezése vagy érvényesítése nem megengedett. A megvesztegetési ügynek nemcsak a ténye, de a híre is igen ártalmas a vámügynökségre. Ha a vámügynökség tisztségviselője a felmerült gyanú tisztázását elmulasztja, etikai vétséget követ el.

Eljárási szabályok



Az Alapszabály határozza meg az Etikai Bizottság létrehozásának feltételeit, tagjainak számát, az elnök megválasztásának módját és hatáskörét.

Az Etikai Bizottság hatásköre
  • Az Etikai Bizottság hatáskörébe tartoznak az Etikai Kódexben foglalt etikai szabályok megsértése miatt, e szabályok betartásával, értelmezésével, alkalmazásával összefüggésben a tag ellen kezdeményezett, illetve a két vagy több tag közötti vitás ügyekben az etikai eljárások lefolytatása és a kizárás az egyesületből szankció kivételével szankciók kiszabása vagy a panaszok elutasítása.
    • Ha etikai ügy érdemi részére vonatkozóan bírósági vagy más hatósági eljárás van folyamatban, az Etikai Bizottság az eljárást megszüntetheti, vagy a folyamatban lévő eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztheti.

Az etikai eljárás megindítása
  • Az Etikai Bizottság hivatalból indíthatja meg az eljárást, ha azt a bizottság tagja, az egyesület Elnöksége vagy az egyesület tisztségviselője kezdeményezi.
  • Az eljárás akkor kezdődik, amikor az írásbeli kérelem / panasz, elegendő adattal, az egyesülethez beérkezett.
  • A kérelem beérkezését követően az Etikai Bizottság elnöke megvizsgálja, hogy az ügy az Etikai Bizottság hatáskörébe, illetékessége alá tartozik-e. Hatáskör, illetékesség hiányában megvizsgálja, hogy a bepanaszolt fél tagja-e valamelyik a „kódexközösséghez” tartozó egyesületnek. Ha tagja, akkor a panaszt átküldi az illetékes egyesület Etikai Bizottságának. Ha nem tagja egyik egyesületnek sem, akkor a panaszt visszaküldi.
  • Az Etikai Bizottság a kérelem / panasz tárgyalási időpontját 10 naptári napon belül kitűzi. Az érintetteket az egyesület az Etikai Bizottság ülése előtt 15 nappal értesíti, ahol az idézettek kötelesek megjelenni, vagy távollétüket előzetesen, elfogadható okkal igazolni. Az idézésben fel kell hívni a felek figyelmét, hogy bizonyítékaikat, esetleges tanúikat hozzák magukkal. A bepanaszolt fél részére minden rendelkezésre álló előzményt, így a panaszlevelet is meg kell küldeni.
  • A felek képviselői csak írásos meghatalmazással vehetnek részt a tárgyalásokon.

Összeférhetetlenség

Az etikai ügyben az Etikai Bizottság tagjaként, a bizottság által felkért szakértőként nem járhat el az, akinek az ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatták, és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem tiltakozott. Az Etikai Bizottság tagja és a felkért szakértő a személyét érintő összeférhetetlenség fennállását köteles haladéktalanul az Etikai Bizottság elnökének tudomására hozni.

Az Etikai Bizottság tárgyalása
  • Az Etikai Bizottság az etikai ügyet tárgyalás keretében bírálja el, amelynek eredményeként vagy határozatot hoz, vagy kizárás esetén az Elnökség felé javaslatot tesz.
  • Az Etikai Bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.
  • A tárgyalást az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott tag vezeti.
  • A tárgyalás megnyitása után az elnök ismerteti az etikai ügy lényegét és a rendelkezésre álló dokumentumokat.
  • A felek, illetve képviselőik és az egyéb érdekeltek a tárgyaláson az üggyel kapcsolatos álláspontjukat előadhatják, egymáshoz és a szakértőkhöz kérdéseket intézhetnek.
  • Az Etikai ügyet lehetőség szerint egy tárgyalási napon be kell fejezni.
  • A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a tárgyalás helyét, idejét, a résztvevők nevét és az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet, a tárgyalást vezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
  • A tárgyalást akkor is le lehet folytatni, ha a szabályosan kitűzött tárgyalási napon valamelyik fél nem jelenik meg.
  • Egyesületi tagok egymás közti vagy egyesületi tag és harmadik személy a tagsági viszonnyal összefüggő üzleti, vagyoni vitái, ha azok keletkezésében etikátlan magatartás lehetősége is felmerül, az Etikai Bizottság elé vihető. Ilyen esetekben az Etikai Bizottság döntése csak az etikátlan magatartásra vonatkozhat kötelezően, kivéve, ha a vitás felek az Etikai Bizottság előtt írásban, egybehangzóan megállapodnak, hogy az Etikai Bizottság döntését magukra nézve kötelezően fogadják el. Az ilyen vagyoni vitákban hozott etikai bizottsági döntésnek kötelező jogi hatálya nincs, etikai annál inkább. Vagyoni vitákban az Etikai Bizottság közvetítői feladatot vállalhat.

Az Etikai Bizottság határozata
  • Az Etikai Bizottság az eljárás során megállapított tényállás alapján indokolással ellátott határozatot hoz / javaslatot tesz. A határozat meghozatala a jelenlévő bizottsági tagok nyílt szavazatával és egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
  • Az Etikai Bizottság olyan határozatot is hozhat, hogy az ügyet átteszi tárgyalásra a Szakmai Közös Etikai Bizottsághoz. A panasz áttehető, ha: A panaszolt tag nemcsak az MKFE tagja, de másik, a kódexközösséghez tartozó egyesületnek is tagja, és az ügy áttételét egyéb nyomós okok is indokolják. Pl. nagyobb nyilvánosság. Az ügy olyan súlyú, az egész szakmát aktuálisan érintő, hogy áttétele a szakma egészére indokolt és a megtisztulást segíti. Pl. elszaporodó uzsora üzletek.
  • Az Etikai Bizottság az írásba foglalt határozatát a feleknek és egyéb érdekelteknek, így az MKFE Elnökségének is, lehetőleg a határozat meghozatalát követő 10 napon belül kézbesíti. Kizárási javaslat esetén a javaslatot a fenti határidőn belül írásban, részletes tényállás-ismertetéssel és indokolással, döntéshozatal végett megküldi. Az Elnökség a soron következő ülésén dönt az ügyben, és írásba foglalt határozatát 10 napon belül az érdekelteknek és az Etikai Bizottságnak kézbesíti.
  • Az Etikai Bizottság határozata ellen jogorvoslatnak helye van a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül. A jogorvoslati kérelmet az MKFE Elnökségéhez kell címezni.

Az MKFE Elnökségének kizárás az egyesületből határozata ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, jogorvoslati kérelemmel az MKFE Országos Küldöttközgyűléséhez lehet fordulni, a kérelmet az MKFE Elnökségéhez kell benyújtani. Az ügyben a következő Küldöttközgyűlés többségi határozattal dönt. Ez a döntés kötelező.

Szankciók


A kiszabható szankciók:
  • Figyelmeztetés zárt körben.
  • Figyelmeztetés nyilvánosan, médiában (sajtó, Internet)
  • Kizárás szolgáltatásból vagy szolgáltatásokból.
  • Kizárás az egyesületből.
Amennyiben az etikátlan magatartás rendkívül súlyos, úgy a VI. 4. pont szerinti elmarasztalás esetén az MKFE Elnöksége kezdeményezheti a tevékenységi engedélyek visszavonását a 14/2001. (IV. 20.) KöVíM rendelet 2.§, 3.§, 7.§ (2) c bekezdései, valamint a 11.§ (2) b pontja alapján (kizárás a szakmából).

Etikai normák


Az MKFE tisztségviselőire vonatkozó etikai normák
  • A döntések képviselete és végrehajtása. A többség által meghozott döntéseket egységesen kell végrehajtani és képviselni.
  • A tisztségviselő vállalkozásának működtetésében, választott tisztségében mutasson példát a tagság felé.
  • Együttműködés. A tisztségviselők, ebben a minőségükben, törekedjenek őszintén egymással együttműködni, egymást támogatni, informálni.
  • A tisztségviselő köteles a tanácskozásokra megfelelően felkészülni. Munkája végzéséhez informálódni, álláspontját átgondolni.
  • Aktív részvétel a tisztségből eredő munkában. Akadályoztatás esetén is közre kell működni a döntések meghozatalában, az álláspontok kialakításában.
  • Fellépés az etikátlan jelenségekkel szemben. A tisztségviselő erkölcsi kötelessége, hogy tárja fel a tudomására jutott etikátlan magatartásokat, az egyes tagok által elkövetett etikai vétségeket.
  • Az egyesületi szolgáltatások propagálása, az Egyesület és gazdasági társaságai tevékenységének támogatása.
  • Az Egyesület rendezvényein a tisztségviselők lehetőség szerint vegyenek részt.

Függelék


Együttműködés
A tevékenységek olyan összehangolása, amelyben az érintettek érdekeiket kölcsönösen figyelembe veszik. 

Erkölcs
A társadalmi együttélést, az egyének, csoportok magatartását szabályozó normák összessége, valamint az emberek normakövető vagy azt sértő viselkedése, illetve ezekről alkotott véleménye. Az erkölcsi normák egyik része jogszabályban is testet ölt, míg másik része jogon kívüli normaként gyakorol hatást az emberek magatartására. Az erkölcs szóval azonos értelemben szokták használni a morál és az etika szót is. 

Erőfölény
Adott helyzetben az a vállalkozó van erőfölényben, akihez képest más versenytárs reálisan esélytelen, illetve bevonása csak jelentős költségtöbbletekkel lenne megoldható, azaz kizárólagos helyzet alakult ki. A legjelentősebb, intézményesült erőfölény a monopólium.

Gazdálkodó szervezet
Gazdasági társaság, szövetkezet vagy az egyéni vállalkozó által létesített vállalkozás szervezeti kerete, jogi formája.

Jóhiszeműség
Jogszerűséget feltételező, általában szokásos és az üzleti félnek vagy harmadik személynek károkozást elkerülő cselekedetet feltételező üzleti magatartás.

Kontárság
Szakértelem, szakképzettség és engedély nélkül végzett üzleti tevékenység.

Korrupció
A közhatalom, a személyes hatalom vagy az arra gyakorolt befolyás ellenérték vagy ellenszolgáltatás, illetve más jogtalan előny fejében történő megszerzése vagy eladása.

Megvesztegetés
Jogtalan előny szerzése vagy adása érdekében előnyök nyújtása vagy kilátásba helyezése.

Nagyvállalat
A saját üzleti körében számottevő, tekintélyes piaci részesedésű, az ágazati átlagot többszörösen meghaladó erőforrásokkal rendelkező vállalkozás.

Szakmai kultúra
A szakmai működési irányelvek és feltételek deklarálása ( pl. MÁSZF), a Szövetségen belül szakmai fórumok szervezése, tapasztalat-csere, munkakultúra fejlesztése, minőségi tanúsítványok megszerzésére való törekvés.

Tisztességes piaci magatartás
Olyan jóhiszemű és jószándékú jogkövető magatartás tanúsítása, amely a megbízók érdekeinek érvényesítése mellett egyidejűleg a gyakorlat szerinti általánosan elfogadott etikai normák betartására irányul.

Üzleti tevékenység
Nyereség és vagyonszerzés céljából, rendszeresen, ellenérték fejében történő termelés, szolgáltatás, forgalmazás.

Üzleti titok
A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás, vagy adat amelynek titokban maradásához a jogosultnak érdeke fűződik és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

Vállalkozás
Olyan jogszerű, üzleti tevékenység, amelyik felismeri és kihasználja a piaci lehetőségeket, megszerzi és megszervezi a tevékenységéhez szükséges engedélyeket, forrásokat, jellegzetesen kezdeményező, innovatív szerepet tölthet be és mindezt saját vagy megbízója nevében és kockázatára végzi.

Vállalkozó
Az a személy, aki szellemi vagy vagyoni tőkéjét gazdasági vállalkozásba fekteti.

Versenytárs
Azonos vagy átfedő, helyettesítő üzleti területen érdekelt más vállalkozás.

Vevő
Ügyfél, megrendelő, fogyasztó, aki a terméket és / vagy szolgáltatást megvásárolja.

Melléklet


Alternatív vagy közös Etikai Bizottság

Olyan etikai panasz esetén, amikor a panaszolt vállalkozás több szakmai egyesületnek is tagja, továbbá, h a panaszban leírt magatartás vélhetően rendkívül súlyos vagy egész szakmát érintő elvi jelentőséggel bír, az ügy tárgyalására közös Etikai Bizottságot kell összehívni.A közös EB az alábbi különleges szabályok mellett, az Etikai Kódex alapján jár el.

A közös EB tagjai:
  • minden egyesület saját elnökségéből vagy EB-ból egy tagot delegál
  • a közös EB esetenként választ elnököt.
A közös EB döntését az egyesületek elfogadják.

A döntés ellen fellebbezéssel annál illetve azoknál az egyesületeknél lehet élni, ahol az elmarasztalt vállalkozás tag. Fellebbezni a Közgyűléshez illetve Közgyűlésekhez lehet. A fellebbezésnek halasztó hatálya nincsen.
Több közgyűlés határozata közül a panaszolt félre nézve enyhébb határozatot kell irányadónak tekinteni.
A közös Etikai Bizottság időszakonként, (pl. félévente) konkrét panasztól függetlenül is ülésezik. Ennek célja a tapasztalatok cseréje, javaslattétel a Kódex fejlesztésére, a hazai és uniós gyakorlat értékelése, információcsere.


Webhelyünkön sütiket használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.