A Magyar Közlöny 2005. november 15-ei 150. számában jelent meg „Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló törvények módosításával” címet viselõ 2005. évi CXIX. törvény, az ún. „salátatörvény-csomag”, amely a 2006. évre vonatkozó, legfontosabb adó- és járulékfizetési szabályokat tartalmazza. A módosítások több, mint hatvan közlönyoldalnyi terjedelmûek, így a jelen írás csak a teljesség igénye nélkül adhat tájékoztatást a vállalkozásokat és a magánszemélyeket érintõ leglényegesebb változásokról.
A 2005. évi CXIX. törvény rendelkezéseinek ismertetése elõtt érdemes néhány szót szólni a lassanként magunk mögött hagyott 2005. évrõl, amelyet két tekintetben is a legek éveként fognak emlegetni a magyar adózás történetében. Egyrészrõl még soha nem fordult elõ, hogy az adózási szabályokat év közben ennyiszer és ilyen jelentõs mértékben módosították volna, mint 2005-ben, másrészrõl pedig idén minden eddiginél korábban kezdõdött el és a nagy nyilvánosság elõtt zajlott le a 2006. évre vonatkozó adózási „ötletelés”. A nyilvánosság elõtti viták ellen kifogás nem emelhetõ, viszont az adózási szabályok évközi változtatásaival csínján kellene bánni, hiszen az adórendszer átláthatóságának, kiszámíthatóságának megõrzése mindannyiunk közös érdeke.
A 2006. évi módosításokról általánosságban: mint minden évben jót is és rosszat is kapunk egyaránt. Az elõbbiek közül kiemelkedõ jelentõségû intézkedés az általános forgalmi adó 25 %-os kulcsának 20 %-ra történõ mérséklése/ezt a változtatást hosszú évek óta az MKFE is szorgalmazta/. Az adócsökkentés kedvezõ hatásait elsõsorban a magánszemélyek /végsõ fogyasztók/ élvezhetik, de nem elhanyagolhatóak a vállalkozásokat érintõ pozitív hatások sem /kevesebb ÁFÁ-t kell finanszírozni, a csökkenõ infláció miatt a munkabérek emelése iránti nyomás kisebb lesz, egyes vállalkozások forgalombõvülésre számíthatnak, stb./. Persze ne legyenek kétségeink: lesznek olyan vállalkozások, amelyek az adócsökkentést a fogyasztói áraikban nem fogják érvényesíteni, de ez jellemzõen csak a rugalmatlan keresletû termékek, szolgáltatások esetében képzelhetõ el. Az ÁFA felsõ kulcsának csökkentése mellett a másik pozitív változás, hogy több évre elõre meghatároztak és törvényi szintre emeltek egyes – a későbbiekben ismertetendő – módosításokat, amellyel a magyar adórendszer a kiszámíthatóság irányában mozdult el. A költségvetés jelenlegi helyzetében, illetve a hazai viszonyok ismeretében azért nem lehet mérget venni arra, hogy a meghirdetett változások mindegyike valóban hatályba is fog lépni.
A továbbiakban nézzük az egyes adó- és járuléknemeket érintõ változásokat:
Személyi jövedelemadó
- 2006. január 1-jétõl lehetõség van arra, hogy az üzemanyag fogyasztási norma elszámolása a gyártó által megállapított mérték alapján történjen meg, amennyiben a vonatkozó kormányrendelet szerint az üzemanyag- és kenõanyag-felhasználás mértéke nem állapítható meg.
- Az adóhatóság havonta, a tárgyhónapot megelõzõ hónap 25. napjáig a Magyar Közlönyben közzéteszi a tárgyhónapra vonatkozó, a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat /eddig a közzététel negyedévenként történt meg/.
- A munkáltató a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti kötelezettségének /a közigazgatási határon kívülrõl történõ munkábajárás költségeinek megtérítése/ olyan módon is eleget tehet, hogy az általa számla alapján megvásárolt bérleteket, jegyeket a munkavállalóknak átadja /kiosztja/. Ez lényegében nem új rendelkezésnek, hanem inkább egyértelmûsítõ szabálynak tekinthetõ.
- Adómentes a munkáltató által a nevére szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában nyújtott természetbeni juttatás.
- Adótábla: 2006-ban 1 550 000 Ft-ig az adó mértéke 18 %, 1 550 001 Ft-tól pedig 279 000 Ft-ot, valamint az 1 550 000 Ft feletti rész 36 %-át kell adóként megfizetni /tehát az idei évhez képest 50 000 Ft-tal növekedett a 18 %-os sáv felsõ határa és 36 %-ra csökkent a 38 %-os kulcs/.
- Családi adókedvezmény: az egy és két gyermeket nevelõ családok esetében a kedvezmény megszûnik /a családi pótlékba épül be/, míg a három gyermekeseknél jogosultsági hónaponként és gyermekenként 4 000 Ft kedvezmény vehetõ igénybe /évi hatmillió Ft jövedelemig teljes összegben/. Háromnál több gyermek esetén a jövedelemhatár gyermekenként 500 ezer Ft-tal növekszik /a maximum összeghatár nyolcmillió Ft, amely hét, vagy ennél több gyermek esetén érvényesíthetõ/. Amennyiben az éves jövedelem a gyermekek létszáma alapján a vonatkozó korlátot meghaladja, úgy a kedvezmény azon része vehetõ igénybe, amely meghaladja a jövedelemkorlát feletti összes jövedelem húsz százalékát.
- Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetés adókedvezménye a jelenlegi formájában megszûnik, pontosabban az eddigiekhez hasonló tartalommal átalakul. A változás lényege, hogy a magánszemély a „kedvezményt” nem kapja kézhez, hanem nyilatkozata alapján /rendelkezés az adóról/ az adóhatóság átutalja az önkéntes kölcsönös biztósítópénztárba a rendelkezõ nyilatkozattal érintett összeget /azaz a „visszatérítés” összege az öngondoskodást fogja szolgálni/. A magánszemély egyéni számláján így jóváírt összeget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
- Egyéni vállalkozás: 2006. január 1-jétõl kétkulcsos, meghatározott feltételektõl függõ vállalkozói személyi jövedelemadó lép hatályba, melynek mértéke az adóalap 5 millió Ft-ot meg nem haladó része után 10 %, míg az 5 millió Ft-ot meghaladó adóalap esetén 500 ezer Ft, plusz az ötmillió Ft-ot meghaladó rész 16 %-a. A kétkulcsos adótábla alkalmazhatóságának feltételei: az egyéni vállalkozó ne vegyen igénybe vállalkozói adókedvezményt, a vállalkozó által foglalkoztatottak adóévi átlagos állományi létszáma legalább 1 fõ legyen /ideértve magát az egyéni vállalkozót is, ha nem kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsül/, az egyéni vállalkozó által elszámolt és bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék meghatározott mértéket érjen el /legalább a minimálbér másfélszerese után történjen járulékfizetés, kivéve a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. és 5. sz. mellékleteiben felsorolt térségeket, településeket, ahol elég a minimálbér után a járulékokat megfizetni/. Az adóalap azon részének 6 %-a, amely után az egyéni vállalkozó 10 % adót fizetett, csekély összegû támogatásnak minõsül, azaz a közlekedési ágazatba sorolt adózók /így a nemzetközi teher- és személyszállítók/ a kétkulcsos vállalkozói személyi jövedelemadót nem alkalmazhatják, esetükben a 16 %-os kulcs jöhet számításba /a teljes adóalapra vonatkozóan/. Az egyéni vállalkozói bevételt 2006-tól a helyi iparûzési adó teljes összege csökkenti, feltéve, hogy az egyéni vállalkozónak az adóév utolsó napján nincs az önkormányzati, vagy az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozása. Az egyéni vállalkozók a korábbi ötvenezer Ft-tal szemben százezer Ft egyedi értékhatárig számolhatják el egyösszegben tárgyi eszközeik beszerzési, elõállítási költségeit.
- Adóköteles béren kívüli juttatás: új fogalom és adóztatási tényállás a módosító törvényben. Lényege, hogy bizonyos, egyébként adómentes, vagy akként viselkedõ, a törvényben felsorolt juttatásokat /pl.: adómentes üdülési csekk értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet adómentes értéke, adómentes iskoláztatási támogatás összeg, stb./ éves szinten összesíteni kell és amennyiben ezek összege a 400 ezer Ft-ot meghaladja, úgy a 400 ezer Ft feletti rész után 44 % SZJA-t kell a munkáltatónak fizetnie. Év közben belépõ, illetve kilépõ dolgozónál a 400 ezer Ft-os értékhatárt a munkaviszonyban töltött napokkal arányosan kell számításba venni.
- Reprezentáció: az adómentesen nyújtható reprezentáció mértéke a bevétel fél százalékáról egy százalékra, a „legfeljebb” adható összeg 10 millió Ft-ról 25 millió Ft-ra emelkedett.
- Adómentes juttatások: néhány ilyen juttatás adómentes értékhatára emelkedett, így 1 millió Ft-ra nott a munkáltató által adómentesen adható lakáscélú taacute;mogatás összege, havi 9 000 Ft-ra, illetve 4 500 Ft-ra emelkedett a „melegétkeztetés” és a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában adott étkezési hozzájárulás adómentes összeghatára, valamint 2006-tól iskolakezdési támogatásként 17 ezer Ft helyett már 19 ezer Ft adható adómentesen.
- Hosszú távú változások: az adótábla elsõ sávjának határát 2010-ig szabályozták /pl.: 2010-ben a 18 %-kal adózó jövedelem összege már 3 millió Ft lesz, azaz a 2006. évihez képest közel a duplájára emelkedik/. 2007. január 1-jétõl 10 %-kal fog adózni az eddig 0 %-os adóterhet viselõ kamatjövedelem, illetve a tõzsdei ügyletbõl származó adóalap utáni jövedelem. 2010. január 1-jétõl a külön adózó jövedelmek utáni adókulcs az adótábla alacsonyabb kulcsával fog megegyezni /ha addig nem történik kulcsváltozás, a külön adózó jövedelmek adómértéke egységesen 18 % lesz/.
Általános forgalmi adó
- 2006. január 1-jétõl az ÁFA felsõ kulcsának mérséklésén túl változik néhány termék és szolgáltatás kulcsa is. Például: az ingatlanközvetítõi tevékenység tárgyi adómentessége megszûnik és a jövõben 20 %-os kulccsal adózik, a napilap adómértéke 5 %-ra csökken, az egyéb újságok adókulcsa 5 %-os /elõfizetéses formában értékesítve/, illetve 15 %-os /nem elõfizetéses értékesítésben/ lesz azzal, hogy 2006. július 1-jétõl – függetlenül az értékesítési formától – az egyéb újságok egységesen 5 %-os adókulcs alá esnek.
- Megszûnik az államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség.
Társasági adó
- A helyi iparûzési adó címén elszámolt ráfordítás teljes összege csökkenti az adózás elõtti eredményt azzal, hogy az ezen jogcímen elszámolt összeg nem lehet több, mint az adózás elõtti eredmény összege. Az elszámolás további feltétele, hogy az adózónak az adóév utolsó napján ne legyen az állami, vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása /a köztartozás fogalmának ilyen értelmû szûkítése már a 2005. évi elszámolás során is alkalmazható/.
- 2006. január 1-jétõl a közúti személyszállításhoz használt összes jármûnél a számviteli törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés elszámolható /azaz a terv szerinti értékcsökkenés összege az adóalapban maradéktalanul érvényesíthetõ/. A rendelkezés 2005. január 1-jétõl, visszamenõleges hatállyal alkalmazható.
- A számviteli törvény módosítása miatt a 100 ezer Ft-ot meg nem haladó értékû tárgyi eszköz, vagyoni értékû jog, szellemi termék beszerzési ára a használatbavételkor egy összegben elszámolható értékcsökkenésként.
- 2006. január 1-jétõl kétkulcsos adótábla lép hatályba a társasági adó esetében is /hasonlóan a vállalkozói személyi jövedelemadóhoz/. Az adóalap elsõ 5 millió Ft-ja után az adómérték 10 %, az e feletti részre pedig 16 %. A 10 %-os adómérték alkalmazhatóságának feltételei gyakorlatilag megegyeznek a vállalkozói személyi jövedelemadónál ismertetett feltételekkel. Az adóalap elsõ 5 millió Ft-jára esõ adó összege csekély összegû támogatásnak minõsül, így a közlekedési ágazatba sorolt adózó a kedvezményt nem veheti igénybe.
Jövedéki adó
- A szeszesital és a dohányáruk tekintetében az ÁFA felsõ kulcsának változása miatt fogyasztói árcsökkenés nem fog bekövetkezni, mivel a költségvetés a jövedéki adó emelésével „lefölözi” az ÁFA csökkentés hatásait.
- A gázolaj jövedéki adója a „salátatörvény-csomag” szerint nem változik, viszont 2008. január 1-jétõl 93 Ft/l mértékûre emelkedik, ha a termék nem tartalmaz legalább 4,4 % biodízelt /amennyiben a biodízel aránya a kívánt mértéket eléri, az adó változatlanul 85 Ft/l lesz/.
Adózás rendje
- A bankszámla nyitására kötelezett adózónak az adószámának közlésétõl számított 15 napon belül meg kell nyitnia az elsõ pénzforgalmi bankszámláját /eddig erre nézve kötelezõ rendelkezés nem volt/.
- Amennyiben az adózó követelését pénzintézettel faktoráltatja, úgy az erre vonatkozó szerzõdés becsatolása esetén az adóhatóság az adózó részére járó támogatást, visszatérítést közvetlenül a faktoráló pénzintézetnek utalhatja át.
- 2007. január 1-jétõl megszûnik a munkáltatói adómegállapítás jogintézménye. Attól kezdõdõen az adózó vagy önadózással, vagy adóhatósági adómegállapítás kérésével tesz eleget bevallási kötelezettségének /azaz elsõ alkalommal a 2006. évrõl kell az új rendszer szerint bevallást tenni/.
- Nem a módosító törvény rendelkezik róla, de meg kell említeni, hogy a 2005. évközi módosítás okán lehetõség van a gyakorított ÁFA visszaigénylés kérelmezésére /az éves bevalló negyedévenkénti, a negyedéves bevalló havonkénti ÁFA bevallás és elszámolás engedélyezését kérheti/ a 2006. adóév tekintetében is.
Helyi adók
- A helyi iparûzési adó, mint adónem 2007. december 31-ével megszûnik azzal, hogy az országgyûlés 2006. december 31-ig külön törvényt alkot a kiesõ önkormányzati bevétel pótlásáról.
Egészségügyi hozzájárulás
- A magánszemély az adóévben megszerzett, külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-, kölcsönzésbõl származó jövedelem, 25, illetve 35 %-os adóterhet viselõ osztalék, vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereségbõl származó jövedelem, valamint az ingatlan bérbeadásából származó egymillió Ft-ot meghaladó jövedelem után 4 %-os mértékû egészségügyi hozzájárulást fizet a törvényben meghatározottak szerint /a hozzájárulás fizetési kötelezettség felsõ határa évi négyszázezer Ft/.
Egyebek
- Jövõre a magyar adórendszer két új adónemmel #8222;gazdagodik” /egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás, luxusadó/.
- 2006. január 1-jétõl a minimálbér összege 62 500 Ft lesz.
Budapest, 2005. december
Dr. Dombos Csaba
Czékmány és Dombos Adó- és
Pénzügyi Tanácsadó Kft.
