Bizonyára vannak olyanok az AutóKözlekedés és az MKFE weboldalának olvasói között, akik még emlékeznek arra, hogy előző főtitkári tevékenységem alatt valamennyi lapszámban összefoglaltam a mögöttünk lévő időszak legfontosabb szakmai és szervezeti eseményeit. Többen szorgalmazták, hogy folytassam ezt a gyakorlatot, így jelen írásommal újraindítjuk a főtitkári rovatot az Egyesület újságjában. |
Ezúttal olvashatnak a Versenyképesség 2.0 javaslatcsomag alapján megkezdődött minisztériumi egyeztetésekről. A kezdeti benyomásaim alapján számos olyan kisebb-nagyobb eredményt sikerül majd realizálnunk, amelyek az MKFE tagjai számára jelentősek lehetnek. Négymilliárd forintos forrásból újraindult a gépkocsivezető-képzési OFA-program. S bár számosan úgy gondolják, ki lehetne találni e konstrukciónál hatékonyabbat is, az mindenképpen látszik, hogy a gépkocsivezető-hiány megoldását a kormány is feladatának látja, és erre forrást biztosít. Napirenden van a hétvégi forgalomkorlátozás módosítása, az időablakos rendszer bevezetésének kérdése.
Szintén szerepel a tervek között a KRESZ azon módosítása, mely a 7,5 tonna feletti járművek esetében észszerűsítené a mellékutak használatát. A NÚSZ bevezeti a járművek környezetvédelmi regisztrációját, mely a külföldiek esetében már most kötelező, s így elkerülhető, hogy szabályszegéssel versenyelőnyt élvezhessenek! Fuvarozói igény szerint évente felülvizsgálatra kerülhetnek az elemi útdíjköteles útszakaszok szakaszhatárai, hogy a díjfizetési kötelezettség csak a valós úthasználat alapján keletkezzen.
Megismerhettük a személyszállítási piac nyitásának várható lépéseit és az eddig született döntéseket, melyek alapján az autóbuszos vállalkozások és az MKFE Személyszállítási Tanácsa már a korábbinál érdemibben kezdhet el foglalkozni az eddigiekhez képest jelentősen átalakuló feltételekre való felkészüléssel.
Azt gondolom, komoly siker, hogy valamennyi hatóság rögzítette érdekeltségét és támogatását az engedélyek előzetes elektronikus regisztrációja bevezetésében. Fontos információkhoz jutottunk az ellenőrző hatóságok működéséről. Az MKFE kérésére lezajlott közúti ellenőrzések tapasztalatairól is olvashatnak weboldalunkon és az AutóKözlekedés februári számában, de az egyeztetéseken már eddig is világosan körvonalazódott, hogy az MKFE-nek és társ-érdekképviseleteinknek azt kell szorgalmazniuk, hogy a közel két éve felállított, igen hatékonyan és szakszerűen dolgozó közúti ellenőri csoport részére biztosítsák a szükséges „pénzt, paripát, fegyvert”.
Az Egyesület elnöksége, a Jelölő- és Mandátumvizsgáló Bizottság és a munkaszervezet megkezdte a felkészülést a február 23-án sorra kerülő rendkívüli Küldöttgyűlésre. A küldöttek január 23-án megkapták az első három napirendi ponthoz tartozó írásos előterjesztéseket egy 13 oldalas, egy 7 oldalas és egy 14 oldalas dokumentum formájában. Az Elnökség a január 16-i ülésén meghallgatta a Küldöttgyűlésen bemutatásra kerülő prezentációk koncepcióit. A Jelölő- és Mandátumvizsgáló Bizottság Széll János személyében megválasztotta elnökét, elkezdte a felkészülést és a jelöltek ellenőrzését a 4. napirendi pont keretében történő tisztségviselő-választásokra (2 fő Árufuvarozási Tanács-tag és egy fő Etikai Bizottság-tag posztokra).
Az elmúlt időszak tagjainkat érintő legjelentősebb változását az előzetes egyeztetés nélküli és szakmailag kifejezetten vitatható, mértékében pedig kifejezetten drasztikus útdíjemelés jelentette. Világossá vált, hogy a döntéshozók részéről az egyetlen szempont az 50 milliárd forintos költségvetési bevételi többlet elérése volt, mely az elmaradt térségek közúthálózati fejlesztéseinek forrását képezi. A fuvarozói érdekképviseletek sajtóközleményben arra hívták fel a figyelmet, hogy szemben a hivatalosan bejelentett mértékkel, itt jóval súlyosabb tehernövekedéssel állunk szemben, mely az egyéb költségek változásával együtt – gondoljunk a folyamatosan növekvő kgfb-díjakra vagy a bérköltségekre, a jövedékiadó-visszaigénylés csökkenésére stb. – két számjegyű százalékos fuvardíjemelést tesz indokolttá. Persze magam is tudom, hogy az ilyen díjnövekedést iszonyú nehéz a piacon érvényesíteni, de ha olvasóink pontosan átszámolják önköltségük alakulását, valószínűleg a legtöbben hasonló eredményt fognak kapni.
A prioritást képező versenyképességi csomagon és a rendkívüli Küldöttgyűlésen túlmenően az Elnökség és a munkaszervezet is számos egyéb folyamatot indított el, illetve végez. Értelemszerűen folyamatosan figyelemmel kísérjük az eseményeket, és a legfontosabbakról tájékoztatjuk tagjainkat az EU mobilitási csomagjával kapcsolatosan. A legutóbbi bizottsági ülés eseményei az elmúlt hónapok rossz híreit követően biztatóak, de a folyamat vége még rendkívül bizonytalan. Ugyancsak nyitott kérdés a Brexittel kapcsolatos kaotikus helyzet, s ennek a fuvarozókat érintő nem csekély hatásai. Az egyesületen belül felgyorsítottuk mind az MKFE, mind az MKFE Szolgáltató Kft. weboldalának fejlesztési folyamatát, nagyon bízom abban, hogy a tavasz folyamán már végeredményekről számolhatunk be.
„Régi-új” főtitkárként egykori elődöm, dr. Kovács Alíz segítségével áttekintjük az MKFE valamennyi szerződését. Az Elnökség az SZMSZ-ben szervezeti észszerűsítéseket végzett, így például megszüntette a társadalmi kapcsolatokért felelős csoportot, valamint a jogi csoportot, de jogtanácsost továbbra is foglalkoztatunk. A Felügyelőbizottság segítségével elkezdődött az MKFE és gazdasági társaságai gazdálkodásának alapos áttekintése, illetve az ez évre vonatkozó tervek véglegesítése.
E havi beszámolóm végén fontosnak tartom hangsúlyozni (s remélem, ezt tagjaink is érzékelik), hogy a társ-érdekképviseleteinkkel történő közös gondolkodás és közös munka az elmúlt időszakban felerősödött. Erre jó példa a már említett közös sajtóközlemény, az MKFE honlapján is publikált közös véleményezések, javaslatok, de ugyanígy megemlíthető az, hogy egy januári rendezvényen valamennyi szervezet főtitkára egy közös „kerekasztalnál” deklarálta, hogy a szakma mai helyzetében az érdekképviseleti összefogás és összezárás alapvető jelentőségű.
Karmos Gábor
főtitkár
MKFE kommunikáció