2024. október 21-én az ÉKM közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára, dr. Kerékgyártó János arról tájékoztatta a fuvarozói érdekképviseleteket, hogy a TSM-rendszer objektív bírságolási modulját néhány héten belül ismét élesíteni fogják. A rendszer működését — mások mellett az MKFE határozott tiltakozása miatt — korábban felfüggesztették. Az ÉKM tájékoztatása szerint az elmúlt hónapokban a mérőpontok felülvizsgálata, illetőleg heteken át tartó tesztüzeme megtörtént, amely során mobil hídmérlegekkel is ellenőrizték az egyes TSM-mérőpontok által számított súlyadatokat. A szaktárca felhívta a figyelmet arra is, hogy a mérés befolyásolását (a mérőpont elkerülését) a jövőben jogsértésként fogja detektálni a rendszer, és az ezért kiszabható 300 ezer forintos bírságot objektív alapon fogják az üzembentartónak kiküldeni.
Az ÉKM által összehívott egyeztetésen az érdekképviseletek felvetették egy olyan tesztidőszak szükségességét, mint a 2018-as indulás előtt, amikor a fuvarozók csak figyelmeztető határozatokat kaptak, ám ilyen időszak indítását a tárca nem támogatta, azzal érvelve, hogy a mérőpontok megbízhatósága ezúttal már garantált. Az újraindítást megelőző felkészülési szakaszba a fuvarozói szervezeteket nem vonták be, ugyanakkor az MKFE továbbra is szorgalmazta, hogy néhány hónap után kerüljön sor az éles üzem gyakorlati tapasztalatainak kiértékelésére. Erre az ÉKM nyitott, és számít a fuvarozóktól érkező véleményekre. A tárca ígérete szerint csak azokon a TSM-pontokon indul meg az éles üzem, és bírságokat is csak olyan mérőpontokról fognak küldeni, amelyek megbízhatóan működnek, s valóban túlsúlyos jármű haladt át, amelyet detektál a rendszer. A szaktárca nem közölt arra vonatkozó információt, hogy mely TSM-pontokon kezdődik meg az éles üzem, de a cél az, hogy minden TSM-pont működjön - ahol objektív bírságolás nem történik, ott előszűrő állomásként. Amennyiben fuvarozó vállalkozástól érkezik jelzés az egyesületekhez vitatott TSM mérőpontról származó bírságról, azt soron kívül várja az ÉKM, és ki fogják vizsgálni az adott pont működését. Hangsúlyozták, hogy a notórius és jelentős túlsúllyal közlekedők kiszűrése a cél.
Az adott mérőponton detektált túlsúlyról a rendszer azonnali értesítést küld a közúti ellenőrzést végző egységeknek annak érdekében, hogy a járművet közúti ellenőrzés keretében meg tudják állítani. A hatóság törekszik az ellenőrzési háló teljes, országos lefedettségére, hogy a túlsúlyos járműveket objektív alapon, vagy megállítás útján tudják kiszűrni. Ez utóbbi főként a külföldi honosságú járművek hatékony szankcionálása miatt létfontosságú, hogy a járművet meg azelőtt kiszűrjék, hogy elhagyná Magyarország területét.
A minisztériumi tájékoztatás szerint az objektív méréseknél alkalmazott mérési hibahatár 10% lesz, amelyet mind össztömeg, mind tengelyek esetében alkalmazni fognak. A rendszer 2018-as indulásakor ezt még 5%-ra állították be, de számos vitatott bírsághatározat miatt az érdekképviseletek a 10%-ot tartották volna elfogadhatónak. Főként annak tükrében, hogy a jogszabályban korábban meglévő 500 kg-os súlytolerancia kikerült a bírságrendeletből, amit többszöri kérés ellenére sem javasol visszaemelni a jogalkotó. A 10%-os mérési hibahatár alkalmazása a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy a rendszer minden TSM-mérést 10%-kal fog lefelé korrigálni. Amennyiben a korrekciót követően a jármű túlsúlyos, abban az esetben fogja a rendszer megállapítani a jogsértést, és az Építési és Közlekedési Minisztérium kiszabni a közigazgatási bírságot.
A korábbi eljárási rend nagyrészt megmarad, azaz a bírsághatározatokat az ÉKM Közúti Közlekedési és Ellenőrzési Főosztály fogja kiküldeni, a közigazgatási bírságon felül túlsúlydíjat nem fognak megállapítani. Az érdekképviseletek ismét szorgalmazták a bírságriasztás bevezetését, véleményük szerint ugyanis a fuvarozókat értesíteni kellene arról, ha járműveiknél túlsúlyt detektáltak. A rendszer fejlesztési tervei között ez eredetileg nem szerepelt, de a szaktárca szerint a felület akár ki is bővíthető egy regisztrációhoz kötött értesítési funkcióval. A regisztrált fuvarozóknak pedig a rendszer küldene értesítés a túlsúlyos járműről. Az ÉKM a NÚSZ bevonásával meg fogja vizsgálni jogi és műszaki oldalról az UD és TSM-rendszer összekapcsolásának lehetőségét.
A TSM-rendszer figyelembe veszi az érvényes közútkezelői hozzájárulásokat. Különösen fontos ez a 36/2017. NFM rendelettel biztosított 1 tonnás tengelytoleranciánál, ami kérhető például a kéttengelyes autóbusz, az élőállatot-, ömlesztett árut vagy folyadékot szállító járművek esetében. Éppen emiatt kell, hogy a fuvarozók a közútkezelői hozzájárulások érvényességére ügyeljenek, az éves megújításról pedig mindig időben gondoskodjanak.
A TSM mérőpontok nemcsak a járművek súlyát fogják figyelni. A rendszerben újonnan induló szabotázsfunkció révén objektív alapon tudják szankcionálni azokat, akik bizonyíthatóan megvalósítják „a tengelysúlymérő rendszer keretében végzett mérés eredményének befolyásolása” jogsértést. A hatósági célja ugyanis az, hogy a TSM-mérőpontok nagy számú szándékos kikerülését visszaszorítsák. A 410/2007. Korm. rendelet 4. mellékletével meghatározott 300.000 forintos bírságot a jármű üzembentartóval szemben fogják megállapítani. Egyébiránt a bírságrendelet korábban is tartalmazta ezt a bírságtételt, de az ÉKM ígéretet tett arra, hogy csak azokban az esetekben fogják alkalmazni, ahol kétséget kizáróan bizonyított a jogsértés ténye, és igazolható szándékosságról van szó. A szabotázsfunkció várhatóan azokon a pontokon lesz éles, ahol „közúti ellenőrzés” KRESZ-tábla előzi meg a TSM mérőpontot. Jellemzően ezeken a mérőponton záróvonallal vannak a sávok elválasztva, ezáltal biztosítva azt, hogy a jármű összes kereke a szenzorokon áthaladjon át. Felhívjuk a figyelmet a KRESZ szabályainak betartására, különösen arra, miszerint a záróvonalat átlépni, érinteni nem szabad.
A rendszer éles elindulásáról az ÉKM külön közleményt fog kiadni.
MKFE Kommunikáció
