Munkaszerződések gyakori hiányossága, hogy a munkáltató elfelejti feltüntetni a szövegben a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját. Röviden így összegezhető a vállalkozások székhelyén illetve telephelyén végzett munkaügyi ellenőrzések egyik fő tapasztalata.
Noha a kollektív szerződés ezt nem szabályozza, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a Munka Törvénykönyvének erre vonatkozó, 118/A § (4) bekezdésében található rendelkezéseit — figyelmeztet dr. Somló Judit, egyesületünk jogi szakértője. A munkaidőkeret ráadásul azokat is érinti, akik nem csatlakoztak a kollektív szerződéshez, ellenben alkalmaznak munkaidőkeretet. Az ügyvéd asszony kétféle megoldást ajánl a vállalkozásoknak:
a) a munkaszerződésekben dátum szerint meg kell jelölni a munkaidőkeret kezdő és végső időpontját (tehát például, hogy minden év január 1-től június 30-ig tart a hat hónapos munkaidőkeret, a következő pedig minden év július 1-től december 31-ig). Természetesen az is járható út, hogy minden munkaszerződésben egyénenként meghatározzák az adott dolgozó munkaidőkeretének kezdő és végső dátumát, és ezt folyamatossá tehetik a fenti módon, tehát azzal a szöveggel, hogy "a következő évben minden .....hó ...napjától .....hó ...napjáig, és .....hó ...napjától .....hó ...napjáig tart a munkaidőkeret".
(Ha nem január 1-jén vagy július 1-jén kezd a dolgozó, akkor célszerű az első szakaszra egy olyan rendelkezést felvenni a munkaszerződésébe, hogy "a munkáltató tájékoztatja a dolgozót, hogy alkalmazása hat hónapos munkaidőkeretben történik; első munkaidőkerete a munkába lépés napjától június 30-ig/december 31-ig tart" (ez az időszak egy hónapnál rövidebb nem lehet). Ez egy egyszerűsített megoldás, mert nem kell egyénenként mindig figyelni a munkaidőkeretre.
b) ha mindez nincs benne a munkaszerződésekben, akkor a munkahelyi hirdetőtáblára kifüggesztve is megfelelő a közzététel. A lényeg tehát az, hogy a munkavállalókat írásban tájékoztatni kell a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról.
itt megnyitható a Munka Törvénykönyve »
(a munkaidőkerettel foglalkozó, idevágó részek a
118. §-tól a 123. §-ig terjedő szövegrészben találhatók)