Tisztelt Tagjaink!
Egyik tagtársuk február 11-én elküldte az MKFE részére azt a válaszlevelet, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium Ügyfélkapcsolati Információs Irodájától kapott február 10-én, a bérszámfejtéssel kapcsolatban feltett kérdésére.
Beleegyezett abba, hogy személyes adatai kitakarása mellett közzétegyük, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani.
Szeretnénk megjegyezni, hogy az MKFE által az NGM felé már hetekkel ezelőtt jelzett, a bérszámfejtéssel kapcsolatos hasonló problémákra-kérdésekre az Egyesület hivatalosan a mai napig nem kapott választ.
Megítélésünk szerint az alábbi tájékoztatás is azt támasztja alá, hogy a napidíj kérdése továbbra is tisztázatlan.
Sent: Monday, February 09, 2015 12:53 PM
To: Ügyfélszolgálat (NGM)
Subject: német minimálbér
Tisztelt cím!
Nagyon sürgős állásfoglalást szeretnék kérni Önöktől a 2015.január elsejétől belépő német minimálbér alkalmazásáról.
Nemzetközi fuvarozást végző cég vagyunk, fuvarozási célállomásunk Németország. A 2015. januári bérek elszámolása most esedékes, és nem tudjuk, hogy kell a 8,5 eur/ óradíjat alkalmazni bér és járulék tekintetében a németországi útidő és fel-le pakolás idejére.
Ez az óradíj Magyarországon az adó és járulékmentes külföldi napidíjjal egyformán kezelendő?
Egyeztetni próbáltunk a MKFE, a NAV, mint iránymutatást adható szervekkel, de mindenki Önöktől vár állásfoglalást.
A sürgős állásfoglalást azért kérem, mivel február 12-e a határideje a bérek bevallásának.
Segítségüket köszönöm
Feladó: Ügyfélszolgálat (NGM) <Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.>
Dátum: 2015. február 10. 16:49
Tárgy: NGM/5331/2015
GM/5331-2/2015
Tisztelt
A levelében megfogalmazott, németországi minimálbér rendelkezésekkel kapcsolatos kérdéseket hatáskörünk szerint, munkajogi szabályozási szempontból vizsgáltuk meg, ebből a szempontból jogi álláspontunk a következő:
I)
A német minimálbértörvény személyi hatályával kapcsolatos kérdések tekintetében az uniós munkajogi szabályok közül elsősorban kiküldetési irányelveket tekintjük relevánsak: a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelvet, valamint az annak érvényesítéséről szóló 2014/67/EU irányelvet. Az alapirányelv szabályozza azokat a minimális követelményeket – így a minimális bérszintre vonatkozó szabályokat, amelyeket a munkavégzés helye szerinti tagállamban a területére kiküldött munkavállalók tekintetében be kell tartani, a végrehajtási irányelv pedig rögzíti a betartásuk ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.
Az irányelvek rendelkezéseiből következően minden esetben – így a szállítmányozási szektorban kifejtett tevékenységek esetében is – az adott ügy konkrét körülményei alapján értékeli az eljáró hatóság, hogy kiküldetés valósul-e meg, amikor a külföldi munkáltató munkavállalója a fogadó tagállam területén munkát végez.
II)
A minimális munkabért – mivel arra vonatkozó, pontos definíciót nem tartalmaz uniós jogszabály – az Európai Bíróság esetjoga alapján kell meghatározni.
A Bíróság úgy foglalt állást, hogy a »minimális bérszint« vizsgálatakor elfogadható a díjazás olyan elemeinek beszámítása a minimálbérbe, amelyek nem módosítják egyrészt a munkavállaló által elvégzett munka, másrészt az általa e munkavégzés díjazása címén kapott ellenszolgáltatás közötti viszonyt.
A tagállam által a minimálbér alkotórészeként figyelembeveendő pótlékok és kiegészítések kapcsán viszont megállapításra került, hogy a 96/71 irányelv rendelkezéseinek megfelelően a kiegészítő szakmai nyugdíjpénztári tagdíj, a kiküldetés kapcsán ténylegesen felmerült költségek megtérítésére fizetett összegek, valamint a nem időalapon számított átalányösszegek nem vehetők figyelembe a minimálbér alkotórészeként.
Jelenleg egy folyamatban lévő bírósági ügy (C‑396/13. sz. Sähköalojen ammattiliitto) tárgya annak megítélése, hogy a rögzített napidíj beleszámít-e a minimális bérszint fogalmába. Bár döntés az ügyben még nem született, az eljáró főtanácsnok úgy nyilatkozott, hogy a minimális bérszint fogalma magában foglalja a bércsoport szerinti alapórabért, a garantált teljesítménybért, a szabadságpénzt, a rögzített napidíjat és a napi munkába menetel miatti térítést (útidőtérítés), ha ezt jogszabály vagy kollektív szerződés rögzíti.
III)
A német minimálbér jogszabálycsomag munkajogi szempontból álláspontunk szerint azért aggályos, mert annak hatálya valamennyi, Németország területén kifejtett munkatevékenységre kiterjed, így a közlekedési, árufuvarozási ágazatban dolgozó munkavállalók közül azokra is vonatkozik, akik nem minősülnek kiküldött munkavállalóknak (így a tranzitforgalomban az ország területén áthaladókra, illetve a célfuvarozást végzőkre is).
Magyarország ezen aggályát az Európai Unió számos tagállama és az Európai Bizottság is osztja, ezért uniós szinten folyamatban van a német szabályozás felülvizsgálata. A kormányzat egyebekben tájékoztatást kért a szabályozás tekintetében a német hatóságoktól, így ezt követően és ennek ismeretében, illetve az Európai Bizottság vizsgálatának eredményét figyelembe véve kerülhet sor e szempontból a végleges kormányzati álláspont kialakítására.
A tagállamoktól érkező panaszokat mérlegelve Németországban 2015. január 30-án átmeneti jelleggel felfüggesztették a német minimálbérről szóló törvény tranzitforgalmat érintő hatályát a törvény európai uniós joggal való harmonizálásának tisztázásáig. A változás nem érinti az ún. kabotázst, illetve a Németországból induló vagy oda érkező szállítmányozási feladatokat.
Az intézkedéssel összefüggésben azonnali hatállyal bevezették az alábbi átmeneti intézkedéseket (csak) a tranzitforgalom esetében:
- megszüntetik a minimálbértörvény előírásainak betartásának ellenőrzését,
- nem indítanak szabálysértési eljárásokat a minimálbértörvény kapcsán,
- a már folyamatban lévő szabálysértési eljárásokat megszüntetik,
- az érintett vállalkozások mentesülnek a német minimálbérről szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek alól.
IV)
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy jogi véleményünk a német hatóságokra nem rendelkezik kötelező erővel, eljárásuk során saját nemzeti jogszabályaikat hajtják végre. A német minimálbérről szóló törvény uniós joggal való összeegyeztethetősége tárgyában pedig az Európai Bíróság jogosult döntést hozni. Jelen tájékoztatás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alapján nem minősül a hatóság állásfoglalásának, jogi iránymutatásnak. A tájékoztatás, felvilágosítás a minisztérium szakmai álláspontját tükrözi, amely egy esetleges munkaügyi jogvitában az eljáró bíróságot nem köti.
Ezen túlmenően a német jogi szabályozás közlekedési szakterületet érintő uniós joganyagnak történő megfelelősége vagy meg nem felelőssége tekintetében, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogosult állást foglalni- a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. §-ának 13. pontja, 119. § (1) bek. b), c) és e) pontjai alapján.
Kérjük a tájékoztatás szíves tudomásulvételét.
Üdvözlettel,
Nemzetgazdasági Minisztérium
Ügyfélkapcsolati Információs Iroda
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel.: 06 1 795 5010
xxx
Tisztelt Tagjaink!
Ha nem is térünk rá vissza minden nap (mert nincsen új információ), tisztában vagyunk a rendkívül súlyos dilemmákkal. A nemzetközi információkat és az NGM-tájékoztatásból kiemelt alábbi két mondatot is komolyan véve – e sorok írásának pillanatában legalábbis – lehetetlenség annál többet mondani, mint hogy a kockázatok mérlegelése a vállalkozások egyéni döntésére van bízva – való igaz, méltánytalanul bizonytalan jogi környezetben.
„A kormányzat egyebekben tájékoztatást kért a szabályozás tekintetében a német hatóságoktól, így ezt követően és ennek ismeretében, illetve az Európai Bizottság vizsgálatának eredményét figyelembe véve kerülhet sor e szempontból a végleges kormányzati álláspont kialakítására.”
„Felhívjuk szíves figyelmét, hogy jogi véleményünk a német hatóságokra nem rendelkezik kötelező erővel, eljárásuk során saját nemzeti jogszabályaikat hajtják végre. A német minimálbérről szóló törvény uniós joggal való összeegyeztethetősége tárgyában pedig az Európai Bíróság jogosult döntést hozni.”
Az MKFE a maga eszközeivel elsődlegesen(!) továbbra is a német szabályozás hatályának megváltoztatásáért, valamint a végrehajtás azonnali felfüggesztéséért küzd.
