Ma Virág napja van.

MLSZKSZ konferencia: „Nehéz helyzetben a közúti fuvarozók – markáns visszaesés az uniós piacon”

Jelentősen visszaesett a magyar közúti fuvarozók piaci részaránya az uniós piacon az elmúlt öt évben, a tavalyi év második felében pedig már a belföldi piacon is csökkent az szállított áruk mennyisége – ismertették az ágazat helyzetét az MLSZKSZ szervezésében megrendezett 11. Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián, Herceghalmon. A fuvarozó vállalkozások ötöde veszteséges, nagy az ágazat strukturális kitettsége és komoly fenyegetést jelentenek a fuvarozókra az EU tervezett protekcionista intézkedései (mobilitási csomagja), amely a magyar vállalkozások nemzetközi bevételének 35%-át kitevő cross-trade tevékenységét alapjaiban veszélyezteti. A teljes logisztikai iparágat tekintve az ágazat szereplői a legnagyobb problémának a sofőrhiányt, a Duna 320 napos hajózhatóságát, vasúti árufuvarozási infrastruktúra-fejlesztések elmaradását, valamint a logisztikai szolgáltatások tekintetében a támogatási rendszer hiányát tekintik. A konferencián részt vett Ignácz József Péter, az MKFE elnöke, és Karmos Gábor főtitkár, akit egy szakmai előadás megtartására is felkértek a szervezők.

„Noha a hivatalos adatok szerint az elmúlt öt évben a fuvarozó vállalkozások száma 10, míg a járművek száma 20 százalékkal nőtt, a közúti fuvarozók uniós piaci részesedése 4,63%-ról 3,7%-ra esett vissza” - mondta előadásában Karmos Gábor. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára hozzátette, hogy a magyar fuvarozók teljesítménye az EU-ban 2015-ig dinamikusan növekedett, sőt a magyar vállalkozások még a gazdasági válság idején is válságállónak mutatkoztak. Az azt követő években azonban – a 2015-ben elfogadott kedvező kormányzati intézkedések ellenére – fokozatosan és jelentősen 27 milliárdról 23 milliárd árutonna kilométerre esett vissza a magyar fuvarozó vállalkozások által bonyolított forgalom uniós viszonylatban, ez 12,4 százalékos csökkenés.

A leglátványosabb csökkenés a magyar fuvarozók által két másik uniós ország között végzett áruszállítás forgalmában (cross-trade) következett be, amely a 2015 és 2018 között 11.700 millió árutonna kilométerről 8.300 millióra csökkent. Mindez azért különösen fájó, mert a magyar vállalkozások nemzetközi forgalmának 35 százalékát teszik ki a cross-trade fuvarok, és amennyiben a mobilitási csomag intézkedéseit a tervezett formában fogadják el, ez kerül a legnagyobb veszélybe. „A nemzetközi fuvarozás többi területén, így például a bilaterális fuvarozásban nincs az a tevékenység, amely ezt a kieső forgalmat pótolhatná” – hangsúlyozta Karmos Gábor.  

A közúti fuvarozás tekintetében Magyarország jelenleg 8. helyen áll az EU-ban az országok közötti rangsorban, és mára az is egyértelművé vált, hogy a 2004-es bővítést óta a feltörekvő Litvánia mellett Lengyelország vált az EU fő fuvarozójává. A lengyelek minden más tagállamot felülmúló mértékben, 18,7%-kal növelték a teljesítményüket. Az uniós fuvarpiac egyértelmű vesztesei pedig az elmúlt másfél évtizedben éppen azok az országok - Németország, Hollandia, Franciaország és Ausztria - voltak, amelyek 2015 óta a mobilitási csomag élharcosai. „A mobilitási csomag tulajdonképpen egy gazdasági harc az EU korábbi és később csatlakozott tagországai között” – tette hozzá a főtitkár.


Karmos Gábor MKFE főtitkár


Magas ágazati kitettség, veszteséges vállalkozások

„Ötös présben működik a közúti közlekedési szolgáltatási szakma” – hangsúlyozta Karmos Gábor. Folyamatosan emelkednek a közúti fuvarozást terhelő költségek, így különösen az útdíj, amely bizonyos járműtípusok esetében 12, illetve 32 %-kal növekedett tavaly, valamint az európai viszonylatban is kimagasló biztosítási díjak. Komoly kihívást jelentenek az szabálytalanul működő versenytársak és az illegális tevékenység, a mobilitási csomag közelgő elfogadása, a gépjárművezető hiány, továbbá a gazdasági növekedés lassulása is.

Nemzetközi viszonylatban egész évben visszaesés volt az elszállított áru mennyiségében, míg belföldön csak a tavalyi év második felében volt csökkenés. A fuvarozott áru mennyisége a belföldi útépítéseknek és az építkezésnek köszönhetően tavaly növekedett, árutonna kilométerben nézve azonban visszaesés volt: az árutonna kilométerenkénti bevétel nominálisan is csökkent.

Az árufuvarozó vállalkozások 78%-a volt nyereséges tavaly, magyarán a vállalkozások egyötöde veszteséges. Ugyan a bevételarányos nyereség átlagosan 4,5%-os volt, ami nem mutat rosszul, de a számokat mélyebben vizsgálva kiderül, hogy ez gyakorlatilag az árfolyamnyereséget jelenti – mutatott rá főtitkár, majd hozzátette: „Ma gyakorlatilag önköltségi szinten működik a fuvarozás.”

Az ágazat összes bevételének 14%-át a fuvarozó vállalkozások kéttízezred százaléka birtokolja, a bevétel 38%-a a TOP 100 szereplő között oszlik meg. Az összes vállalkozás 66 %-a mindössze a teljes árbevétel 5%-án osztozik, rengeteg a mikrovállalkozás, ami nagyon nagy ágazati kitettséget jelent.

Karmos Gábor kifejtette, hogy a piac megtartását és az illegális tevékenységek visszaszorításának elérését tűzték ki idén elsődleges célként. Szerinte utóbbira a logisztikai szolgáltatókkal együttműködve és egy előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszer magyarországi alkalmazásával van esélyük. Ennek a rendszernek a tesztidőszaka idén tavasszal, az éles üzem pedig nyáron elindul. Fontosnak tartják, hogy a mobilitási csomagnak megfelelően alakítsák át a magyarországi költségtérítési rendszert, nem mondanak le a nagyfelhasználói kedvezmény alkalmazásáról – tette hozzá a főtitkár.

Fókuszban a kombinált fuvarozás fejlesztése

A konferencián Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára ismertette a Logisztikai Versenyképesség 3.0 felmérését, amely arra szolgál, hogy beazonosítsák az ágazat legégetőbb problémáit, és közösen keressenek megoldást azok megoldására.  Az iparág szereplői szerint a legégetőbb problémát a közúti fuvarozási ágazatban a gépjárművezető-hiány, míg a vasút területén az árufuvarozást támogató infrastrukturális fejlesztések elmaradása. A vízi fuvarozási ágazat a Duna 320 napos hajózhatóságának problémáját jelölte meg a legkritikusabbnak, a logisztikai szolgáltatók pedig a támogatási rendszert, minthogy egyáltalán nincsenek elérhető, logisztikára optimalizált pályázati támogatások.

Az MLSZKSZ főtitkára ugyanakkor kiemelte, hogy a szakma már egyeztet a kormánnyal arról, hogy a vasúti egyes kocsi forgalom és a kombinált fuvarozás valamilyen támogatási rendszert kapjon – ez segíthet például a sofőrhiány kezelésében és az egyes kocsi forgalom vasúton tartásában. Dolgoznak egy országos kombiterminál-hálózat kialakításán, amelynek keretében azt vizsgálják, hogy az országban hol lenne érdemes a kombinált fuvarozást fejleszteni.

A konferencián együttműködési megállapodást írt alá az MLSZKSZ és az MKFE. A felek közös célként tűzték ki maguk elé a magyarországi szállítmányozási, fuvarozási és logisztikai szakma szakmai színvonalának emelését és szakmai együttműködésükkel elősegítik tagjaik versenyképességének javítását.

Fülöp Zsolt MLSZKSZ elnök és Ignácz József Péter MKFE elnök


MKFE Kommunikáció

Webhelyünkön sütiket használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.