Több hazai sajtótermék is részletesen foglalkozott a témával, mely szerint 2025. július 5-től az objektív felelősség körébe került a biztonsági övhasználat elmulasztásának szankcionálása. Ez azt jelenti, hogy a pénzbírság terhét megállítás nélküli ellenőrzések esetén a jármű üzembentartója lesz kénytelen viselni.
A jogalkotó a Magyar Közlöny 2025. évi 73. számában hirdette ki a módosító jogszabályt, „A közlekedési ágazat egyes kérdéseinek rendezéséről, valamint egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi LV. törvényt”, mely szerint a jármű valamennyi ülésén utazók mulasztását a jövőben az üzembentartó kénytelen viselni. Jelenleg a megállításos ellenőrzéseknél a közigazgatási bírság összege lakott területen belül 20.000; lakott területen kívül 30.000; gyorsforgalmi úton 40.000 forint. Noha törvényi szinten most megteremtődött a biztonsági öv objektív alapon történő ellenőrzésének lehetősége, de az ilyenkor alkalmazható, a büntetési tételeket tartalmazó 410/2007. Korm rendeletet ezzel párhuzamosan nem módosították, így abban még nem szerepelnek a biztonsági öv használatának elmulasztása miatti bírságtételek.
Mint a rendőrségi ellenőrzések bizonyítják, a tudatos övhasználat Magyarországon sok kívánnivalót hagy maga után. Az utasok nem tartják fontosnak az öv becsatolását, a járművezető pedig nem mindig figyelmezteti utasait. A jogalkotó a szigorítással ezen a téren is aláhúzza a jármű üzembentartójának felelősségét; az objektív felelősség elvétől pedig azt reméli, hogy a közlekedők körében egyre többen tanúsítanak jogkövető magatartást.
Fontos tudni, hogy az autóbuszoknál a biztonsági öv vonatkozásában (M2 és M3 járműkategória) nem fogják alkalmazni az objektív felelősség elvét. A törvényi módosítás során őket mentesítették ezalól. Az árufuvarozó vállalkozásoknak felhívjuk a figyelmét a közúti közlekedési törvény alábbi rendelkezéseire, amelyek alapján a hatóság továbbra is a járművezetővel szemben fogja megállapítani a közigazgatási bírságot, amennyiben a vállalkozás bizonyító erejű okirattal tudja igazolni a járművet vezető személyt.
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény »
„21/A. § (1) Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű – a szabályszegés időpontját megelőzően – jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben – a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően – kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását.
(2) Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy eredeti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy – azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt – olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
(3) Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha számára a szabályszegést más törvény lehetővé teszi.
(3a) Az üzembentartó mentesül a 21. § (1) bekezdés d) pontja alapján – az össztömeg túllépése miatt – kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha igazolja, hogy az arra jogosult a jármű össztömegéről jogszabályban meghatározott olyan jármű-tömegbizonylatot állított ki, amely alapján a jármű össztömege már a berakodás időpontjában meghaladta a megengedett össztömeget. Ebben az esetben a közigazgatási bírságot a jármű-tömegbizonylat kiállítójával szemben kell kiszabni.
(4) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza
a) a gépjármű hatósági jelzését,
b) a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,
c)
valamint
d) azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.”
