Hazánk területén 2020. június 18-án (csütörtökön) 00:00 órakor véget ért a veszélyhelyzet, melyet a magyar kormány a koronavírus-járványra való tekintettel még március 11-én rendelt el. A veszélyhelyzeti állapotot járványügyi készültségi időszak váltja fel. Ez a változás sok olyan módosulást eredményezett a hazai jogrendben, mely a közlekedést, a személyek mozgását és a fuvarozói szektort is érinti.
Egyesületünk a 2020. június 17-én megjelent 144. és 145. számú közlönyben foglalt jogszabályok összefoglalóját ismerteti az alábbiakban.
A 144. számú, 2020. június 17-én megjelent Magyar Közlönyben kihirdetésre került a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény (2020. évi LVII. törvény), amely hatályon kívül helyezte a koronavírus elleni védekezésről szóló, március 31-én hatályba lépett ún. felhatalmazási törvényt (2020. évi XII. törvény). Az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszüntetését elrendelő törvényben felhívta arra is a Kormányt, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló március 11-i kormányrendelet (40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet) szerinti veszélyhelyzetet az Alaptörvény szerint szüntesse meg. A Kormány a 145. számú, ugyancsak 2020. június 17-én megjelent Magyar Közlönyben kihirdetett rendeletében (282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet), 2020. június 18-i hatállyal elrendelte a veszélyhelyzet megszüntetését. A veszélyhelyzet tehát 2020. június 17-én éjfélkor hivatalosan megszűnt.
Egyidejűleg a Kormány 2020. december 18-ig Magyarország egész területére egészségügyi válsághelyzet elrendelésével járványügyi készültséget vezetett be, mely járványügyi készültség fenntartásának szükségességét 3 havonta felülvizsgálja (283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet). Az egészségügyi válsághelyzet fogalmáról és az ilyen esetben alkalmazandó szabályokról az egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. törvény) és az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet és egészségügyi miniszteri rendelet szól.
A járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 285/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet szerint továbbra is köteles mindenki a tömegközlekedési eszközön, valamint az üzletben történő vásárlás során a szájat és az orrot eltakaró eszközt viselni. Zenés, táncos rendezvények abban az esetben tarthatók meg, ha a rendezvény helyszínén a jelenlévők létszáma nem haladja meg az 500 főt.
A Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs jogutódja a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs. Az Operatív Törzset a rendészetért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszter bevonásával vezeti.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről az Országgyűlés mintegy száz oldal terjedelemben törvényt (2020. évi LVIII. törvény) fogadott el. Ezen kívül a Kormány a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályokról mintegy harminc oldal terjedelemben rendeleteket bocsátott ki.
Az Országgyűlés a veszélyhelyzeti kormányrendeletekben foglalt rendelkezések egy részét törvény formájában is megerősítette, és esetenként újabb szabályokkal is kiegészítette azokat. Az alábbi néhány, a szakma számára fontos, törvénybe foglalt átmeneti szabályra szeretnénk felhívni tagjaink figyelmét. A részletes szabályok és további rendelkezések a 144. számú és a 145. számú Magyar Közlönyben olvashatók.
• Fizetési moratórium:
Az adós számára a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződéssel, illetve pénzügyi lízingszerződéssel kapcsolatos fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart. Az adós 2020. december 31-ig bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal. A 2020. március 19. napján vagy azt követően, a fizetési moratórium idején megkötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékét. Adósnak minősülnek a jogszabály szerinti pénzügyi vállalkozások és a befektetési alapok is. A teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni. A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. A kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.
• Adózási könnyítések:
• Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.
• Ha az adózó iparűzési adóbevallás-benyújtási, adóelőleg-bevallási kötelezettségét a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első előlegrészlete esedékessége napjáig nem teljesítette, akkor ezen előlegrészlet esedékességekor az előző – korábban bevallott – iparűzési adóelőleg-részlet összegét kell megfizetni. Az adózó ezen adóelőleg-részlet mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóévi adóelőleg összegét.
• A helyi adókkal kapcsolatos mentességi nyilatkozatot legkésőbb 2020. szeptember 30-ig lehet benyújtani az adóhatósághoz.
• Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.
• Széchenyi Pihenő Kártya formájában – béren kívüli juttatásként – adható összeg emelése és mentesítése a szociális hozzájárulási adó alól
• A 2020. évben a Széchenyi Pihenő Kártya
a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,
c) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint
összegig minősül béren kívüli juttatásnak.
A 2020. április 22-től 2020. december 31-ig adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.
• A munkáltatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség
A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizeti meg.
• A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra vonatkozó beszámoló
készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási, leadási, megküldési határidők – ha azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.
• Az adóigazgatási szabályok átmeneti alkalmazása
• Az Art. 198. §-a és az Art. 199. §-a szerinti kedvezményeken túl, az adóhatóság az adózónak a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes. A kérelem ügyintézési határideje 15 nap.
• Az adóhatóság a nem természetes személy adózónak a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb 20 százalékkal, de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.
• Egyéni vállalkozói tevékenységek folytatásának biztosítása
• Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét 2020. december 31-ig a jogszabályban meghatározott minimális 1 hónapos időtartamnál rövidebb ideig is szüneteltetheti.
• A munka törvénykönyvével kapcsolatos átmeneti szabályok
• A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (Mt.) 2020. július 1-jéig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy:
a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,
b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,
c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti,
d) a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.
• A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti.
• Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal – az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint benyújtott munkáltatói kérelem alapján – engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek. Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal döntését 90 napon belül hozza meg.
• A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/C. § (2)–(3) bekezdésétől eltérően a veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti.
• Egyes, a közterület igénybevételével vagy használatával kapcsolatos fizetési kötelezettségekre vonatkozó átmeneti szabályok
• A humánjárvány terjedésének csökkentése érdekében a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek, valamint az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek várakozási területeinek a járművel történő, várakozási célú használatáért 2020. július 1-jéig várakozási díjat nem kell fizetni.
• A vendéglátó üzlet üzemeltetőjének Budapest közigazgatási területén 2020. május 18. napjától 2020. szeptember 1. napjáig, Magyarország egyéb területén 2020. május 4. napjától 2020. szeptember 1. napjáig terjedő időszakra nem kell a közterület-használati díjat megfizetnie a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza után, amelynek megfizetése később sem követelhető.
• Okmányokkal kapcsolatos átmeneti szabályok
A magyar hatóság által kiállított, a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, valamint a veszélyhelyzet megszüntetését követő 15 napon belül lejáró hivatalos okmányok – ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi idejét is – a veszélyhelyzet megszűnését követő 180 napig érvényesek. A lejáró okmány pótlásának nincs helye. Új érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni és az okmányon nem kell feltüntetni.
• A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
A veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
• A biztonsági tanúsítványok és szakvélemények érvényessége
Ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt járt le vagy a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 45 napon belül jár le, érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
• Rendezvényekkel összefüggő különös szabályok
A rendezvények helyszínén való tartózkodásra a Kormány rendeletében különös szabályokat állapíthat meg.
• A jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok
A jogi személyekre és a nem jogi személy szervezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket – a döntéshozó szervek üléseivel kapcsolatban - 2020. december 31. napjáig eltérésekkel kell alkalmazni. Elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő megtartás.
• Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény kiegészítése
a hatósági házi karantén fogalmával, a járványügyi hatóság és a rendőrség járványügyi védekezéssel kapcsolatos jogkörével.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályok közül a következőket emeljük ki:
• Egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletekkel összefüggő átmeneti szabályok
• A közúti közlekedési szakembereknek a kötelező képzési, továbbképzési kötelezettségüknek a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell eleget tenniük.
• A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálata esetén a korlátozott határidővel kiadott minősítések a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig érvényesek.
• A vizsgálóállomások 2020. december 31-ig sikeres auditálás vagy a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditált státusz nélkül is működhetnek.
• Az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatók a piacfelügyeleti díjat a 2020. évben 2020. november 30. napjáig kötelesek megfizetni az autóbuszos hatóságnak.
• A piacfelügyeleti díjat a 2019. december 31. napján legfeljebb öt darab engedélyköteles autóbuszt üzemeltető szolgáltatóknak a 2020. évben nem kell megfizetniük. Erről az autóbuszos hatóság az érintett szolgáltatókat legkésőbb 2020. július 31. napjáig tájékoztatja.
• A Posta rendelet módosítása:
• A levélszekrény útján nem kézbesíthető küldeményeket a járványügyi hatóság által karantén helyeként nyilvántartott és megjelölt címen a postai szolgáltató a karantén fennállásának ideje alatt nem kézbesíti, hanem a postai szolgáltatási szerződésnek megfelelő őrzési ideig a kézbesítési ponton a karanténnal nem érintett jogosult átvevő rendelkezésére tartja, és erről a címzettet értesíti, az őrzési idő leteltével pedig a kézbesíthetetlenségre vonatkozó szabályokat alkalmazza.
• Egészségügyi válsághelyzet esetén alkalmazandó rendelkezések: A postai szolgáltató egészségügyi válsághelyzet esetén a könyvelt postai küldeményeket a címzettnek vagy az egyéb jogosult átvevőnek jogosult a személyes átadás mellőzésével úgy kézbesíteni, hogy
a) az ajánlottan feladott levélküldeményt a levélszekrénybe helyezi, a kézbesítés tényét rögzíti, aláírást nem vesz fel; ill.
b) a tértivevénnyel, illetve értéknyilvánítással feladott levélküldeményt, a hivatalos iratot és a postacsomagot a címhelyen és a kézbesítési ponton is személyes kapcsolatfelvételt követően kézbesíti, az átvevővel az annak azonosításához szükséges adatokat lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartva egyezteti, és az átvevő nevét, valamint, ha szükséges, az átvevő személyazonosság igazolására alkalmas okmányának típusát és számát maga rögzíti a kézbesítés tényének egyidejű rögzítése mellett úgy, hogy aláírást az átvevőtől nem vesz fel.
• A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 291/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet:
A kormányrendelet alapján Magyarország területére személyforgalomban korlátozás nélkül (karanténkötelezettség nélkül, légi, szárazföldi, és vízi úton is) beléphet: a magyar állampolgár, az Európai Uniós tagállamok, az EGT megállapodásban részes államok, valamint Svájc állampolgárai (kivéve Egyesült Királyság), és ezen személyek harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjai. A fenti kategóriákba nem tartozó, külföldről érkező nem magyar állampolgárok Magyarország területére nem léphetnek be, kivéve, ha a Magyarország területére történő tervezett belépés helye szerint illetékes helyi rendőri szerv felmentést ad. A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren történő határátlépés esetén a BRFK XVIII. kerületi Rendőrkapitányság ad felmentést. E rendelet hatálya nem terjed ki a teherforgalomban, illetve a hivatalos útlevéllel történő határátlépésre. Hatályba lép: 2020. 06. 18.
