Az elektromos autógyártáshoz kapcsolódó hazai beruházások robbanásszerű növekedést hozhatnak az exportban, a kereskedelemben és a feldolgozóiparban, a szállítás és a logisztikai területén azonban komoly fejlesztésekre van szükség — jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég Vidék konferenciáján kedden Budapesten. A kormány az ágazati szereplők bevonásával javaslatcsomagon dolgozik, amelynek célja, hogy 2030-ra duplájára emelkedjen a logisztikai és szállítmányozási szektor kibocsátása — tette hozzá a miniszter. Az MKFE üdvözli a tárcavezető bejelentéseit, örömmel nyugtáztuk, hogy az érdekképviselet által korábban megküldött versenyképességi javaslatok részben már megvalósultak, és a most készülő javaslatcsomagba a további elemek többsége is megjelenik majd.
A logisztikai és szállítmányozási szektor jelenleg a GDP öt százalékát állítja elő, amely 2030-ra tíz százalékra emelkedhet, és ezzel tovább erősíthető a magyar gazdaság összekapcsoló hídszerepe — mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a konferencián.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter
Kiemelte: a közeljövőben számos nagy ipari beruházás érkezik Magyarországra, amelyek szükségessé teszik a szállítás továbbfejlesztését is.
A közvetlen működő tőke (FDI) beáramlása miatt 2030-ra a GDP-ben az export aránya a jelenlegi 70-ről 100 százalékra, a feldolgozóiparé pedig 20-ról 30 százalékra nő. A megnövekedett gyártási kapacitások miatt pedig fontos, hogy a megnövekedett logisztikai feladatokat a hazai szereplők biztosítsák - fűzte hozzá.
A kormány tíz kitörési pontot határozott meg, amellyel 2030-ra Magyarország elérheti az EU fejlettség 90 százalékát. Ezek közül kiemelte az energiatermelő-kapacitások növelését másfélszeresével, valamint a zöldenergia-mix kiépítését, félmillió új munkaerő bevonását és a határátkelők és a szállítmányozás fejlesztését.
A fejlődéshez adottak Magyarország infrastrukturális adottságai, európai viszonylatban is kiemelkedő volt a magyar autópályák hosszának növekedése. Magyarország területének 90 százalékáról biztosított a gyorsforgalmi utak elérése 60 percen belül.
Az ország tranzitszerepe is kimagasló és ezt a háború csak tovább erősítette: keletről nyugatra csak Magyarországon keresztül lehet eljutni. Hazánk egyedülálló módon három útvonalon belépési pont az Európai Unió felé.
Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a kormány tervezi az M1 autópálya bővítését, mert a jelenlegi kamionforgalom mellett autóútként üzemel. Ugyanakkor a keleti és a déli határátkelők szűk kapacitása a növekedési lehetőséget korlátozza.
Ha Magyarország bedugul, akkor nem lehet elszállítani a nyersanyagot és a készterméket, megnő a szállítási idő, emelkednek a költségek és ez a FDI-beruházásokban is megmutatkozhat - fogalmazott.
Az áruszállítási ágazat mintegy 130 ezer magyar családnak ad munkát, a foglalkoztatottak száma 2022-ben 285 ezer volt, amely az aktív munkavállalók 6 százaléka. Miközben a szektor részaránya a GDP-n belül 5-6 százalék, a GDP éves növekményéből 1 százalékot hasított ki 2021-ben.
A logisztikai szektor óriási növekedési lehetőség előtt áll, a GDP-arányos részesedése a régiós országokénál alacsonyabb.
Hozzátette: a szektor hozzájárulása a külkereskedelmi mérleghez pozitív és a beruházási ráta is mintegy kétszerese a nemzetgazdasági átlagnak, 54 százalék.
Kifejtette: a logisztikai szektoron belül egyre nagyobb súlyt képvisel a raktározás. A tárolási kapacitások 2021-ről 2023-ra 1 millió négyzetméterről 2 millió négyzetméterre emelkedtek és egyre inkább meghatározók a magyar szereplők.
A kihívások között említette, hogy nemcsak a nemzetközi piacokon, de magyar piacon is folyamatosan veszítenek súlyukból a magyar szereplők, a külföldi versenytársak kiszorítják őket a piacról. Az FDI növekedésével meglóduló exportkapacitások növekvő szállítmányozási igényekkel is járnak és ez hatalmas lehetőséget rejt a magyar fuvarozóknak is - fogalmazott.
A magyar szállítmányozásban Német- és Olaszország a két fő kiindulási és végcél, ugyanakkor a régiós országokhoz képest nálunk alacsony a szállítás és raktározás súlya a GDP-n belül, habár fejlődik. Nagy szerint nem mindegy, hogy a kamionok fel- és lepakolását magyar cégek és munkavállalók végzik-e, és sajnálatosnak nevezte, hogy a külföldi cégek még országon belül is kiszorítják a honfitársainkat.
„Nem magyar cégekkel szállíttatjuk el, amit Magyarországon előállítunk. Ez butaság” – összegezte a miniszter. Hozzátette: mivel a külföldi fuvarozók 2013–2015 óta folyamatos növekedésben vannak nálunk, és nemzetközi összevetésben is zsugorodik a magyar fuvarozók szerepe – EU-s összevetésben lassan a top tízen kívülre szorulnak –, e területen neki és a kormányzatnak is akad tennivalója. A kormány az ágazati szereplők bevonásával javaslatcsomagon dolgozik, amelynek célja, hogy 2030-ra duplájára emelkedjen a logisztikai és szállítmányozási szektor kibocsátása. Ennek része, hogy korlátoznák a szállítási láncon belül az alvállalkozók számát, minimális szolgáltatási díjat határoznak meg és fejlesztenék a határátkelő pontokat, bővítenék az áteresztő kapacitásokat, hogy gyorsabb belépést biztosítsanak az Európai Unióba.
A kormány célja, hogy Röszke nemcsak Közép-Kelet-Európa, hanem Európa legfontosabb logisztikai központjává váljon - fogalmazott Nagy Márton.
Vidék Konferencia - Nagy Márton előadása »
Forrás: Világgazdaság, MTI, Fotó MTI/Koszticsák Szilárd
Kapcsolódó cikkeink:
Újabb kormányzati segítség a logisztikai szektornak»
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium előtt az MKFE frissített versenyképességi csomagja»
MKFE Kommunikáció
