Orbán Viktor megbízásából 2017. március 16-án megalakult az a Monitoring Bizottság, amelynek célja, hogy folyamatosan feltárja az osztrák minimálbérszabályok kedvezőtlen hatásait az Ausztriában dolgozó magyar vállalkozásokra. A Bizottságban a Miniszterelnökség, hazánk bécsi nagykövetsége és Magyarország állandó EU képviselete mellett részt vesz az MKFE, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, és az osztrák jogban szakértő ügyvédek.
Az alakuló ülésen Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár elmondta, hogy a Monitoring Bizottság a Miniszterelnök utasítására jön létre, s az a feladata, hogy feltárja az ausztriai szabályok hatásait a kint dolgozók életkörülményeire. Az államtitkár hozzátette, hogy Ausztria – az ott dolgozó magyarok nagy száma miatt – kiemelt figyelmet kap a magyar kormányzat részéről, és a kérdés jelentőségét mutatja az is, hogy március 9-én az osztrák kancellár és a magyar miniszterelnök találkozóján a magyar fél leszögezte, hogy közös, de méltányos megoldást szeretne. A Monitoring Bizottságnak ezért kell részletes feltáró elemzést készítenie a jelenlegi helyzetről a következő kétoldalú találkozóig.
A fő kérdések, amelyekre a Bizottság választ keres:
- Hány magyar munkavállaló dolgozik Ausztriában?
- Milyen jogosultságaik vannak az osztrák ellátó rendszerben, milyen a jogi helyzetük?
- Milyen hatásai vannak az Ausztriában bevezetett jogszabályoknak, és ellentétesek-e az uniós joggal?
- Milyen jelzéseket adhatunk az Európai Bizottságnak, illetve az osztrák kormánynak?
Czukor József, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója a megbeszélésen kifejtette, hogy az osztrák minimálbérszabályok miatt a magyar fél nem kíván konfliktust teremteni, ugyanakkor, ha a helyzet kritikussá válik a magyar munkavállalók részére, akkor Magyarország készen áll arra, hogy ellenintézkedéseket tegyen.
Perényi János Magyarország bécsi nagykövete szintén kiemelte, hogy a problémákat célszerű kétoldalú kapcsolatokban tisztázni, kerülve a konfliktusokat. A nagykövet ugyanakkor jelezte, hogy minden tagállamban működik panasziroda, ahonnan a beérkező észrevételeket továbbítják az osztrák (vagy más tagállam) illetékes hivatalának.
Stelbaczky Tibor hazánk állandó EU képviseletének nagykövete azt húzta alá, hogy bár a munkaerő szabad áramlása, mint az Unió egyik alapértéke, jogilag jól körülírható, ezt az alapelvet most erősen torzítja, hogy a magyar vállalatok egyre versenyképesebbek Nyugat-Európában, ami feszültséget szül ezekben az országokban. A nagykövet felhívta a figyelmet arra is, hogy a 28 tagállamból 5–8 az, amely panaszt emelt a hátrányt okozó szabályok miatt, ugyanakkor szerinte az EB láthatóan elindult abba az irányba, hogy ezeket a tagállamokat támogassa. Stelbaczky szerint is fontos lenne, hogy panaszáradat induljon Brüsszel felé.
Somogyi Gábor főtitkár a megbeszélésen újra megerősítette az MKFE álláspontját, amely szerint a magyar fuvarozók részére az egyedüli elfogadható megoldás, ha a közúti személy- és áruszállítás kikerül a posting szabályozás hatálya alól, ugyanakkor – szükség esetén a hazai jogi és adókörnyezet módosításával – fel kell készülni arra az esetre is, ha ez nem valósul meg. Somogyi Gábor tájékoztatást adott a fuvarozókat érintő hatalmas adminisztrációs terhekről, illetve a közel sem egységes, kollektív szerződésekhez kötött osztrák minimálbér rendszerről. A főtitkár javaslatot tett arra is, hogy Monitoring Bizottságban kapjon helyet az NFM Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkársága is, hiszen az ügynek még sokféle vetülete lehet.
Összességében elmondható, hogy a Monitoring Bizottság létrehozása komoly lépés Ausztria és Magyarország konfliktuskezelése útján. A magyar kormányzat jól látja, hogy az ügy két legfontosabb érintett szereplője a fuvarozás és az építőipar. A Bizottságtól Orbán Viktor miniszterelnök olyan komplex anyagot kíván látni, amely kellő munícióval szolgál a következő osztrák-magyar találkozóhoz. Ebben a munkában az MKFE is részt vállal, és két héten belül összeállít egy olyan anyagot, amely érdemben segítheti a munkát.
Az MKFE máris előkészített több olyan „panaszlevelet”, amelyeket cégszerű aláírással ellátva megküldhetnek a magyar vállalkozások Brüsszel illetve a hazai panasziroda felé. Ezeket rövidesen megküldjük Tisztelt Tagjainknak, a címzettek e-mail elérhetőségeivel, és arra kérjük tagjainkat, hogy minél nagyobb számba küldjék el a leveleiket a megadott címekre, hogy annak látható hatása legyen az Európai Bizottságban is.
MKFE kommunikáció
