Augusztus elején, a TSM-rendszer bő egy éves működése után kereste meg levélben a közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt Karmos Gábor, arra emlékeztetve Mosóczi Lászlót, hogy az ITM a rendszer élesítésekor ígéretet tett egy közös tesztnap megszervezésére. Az akció célja a mérőpontok 1 éves működése során szerzett tapasztalatok elemzése, továbbá a tesztnap mérési eredményeinek egybevetése a statikus mérlegelések adataival, és ezek alapján a rendszer működésének felülvizsgálata, indokolt esetben a jogszabályi háttér módosítása. Az ITM a mérési nap megszervezését egyelőre nem támogatja, de az MKFE – különös tekintettel a tagvállalkozásaink vitás ügyekre vonatkozó visszajelzései miatt – ragaszkodik a közös teszteléshez, és ezt újabb levélben jeleztük Mosóczi Lászlónak.
Ahogyan azt korábbi hírlevelünkben olvashatták, a TSM-rendszer bő egy éves működésének tapasztalatai alapján az MKFE indokoltnak látja az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az érdekképviselet közös tesztmérési napjának megszervezését. Ennek elsősorban az az indoka, hogy a rendszerből továbbra is érkeznek olyan bírsághatározatok, amelyeknél a fuvarozók hiteles mérési adatokkal (fel- vagy lerakóhelyi mérések) igazolják, hogy nem volt túlsúlyos az érintett jármű.
Karmos Gábor főtitkár – élve a rendszer élesítését megelőzően elhangzott államtitkári ígérettel – arra kérte a közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt, hogy támogassa a közös mérési akció megszervezését, a beérkezett adatok közös kielemzését,
Az MKFE – a nagy számú vitatott határozat miatt – nem tudja elfogadni , amely szerint az ITM „nem tartja időszerűnek” külön mérési tesztnap megszervezését, ugyanakkor – kiemelve az ITM elkötelezettségét a rendszer „folyamatos jobbítása érdekében” – továbbra is várják az érdekképviselet észrevételeit.
Karmos Gábor – az MKFE elnökségének jóváhagyásával – , amelyben rámutat, hogy a TSM-rendszer jóságának kontrollmérésekkel igazolt megfelelőségének hiányában nincs mód további, érdemi egyeztetésekre, mert kizárólag ezek a kontrollmérések igazolhatnák vagy cáfolhatnák az érintett felek TSM mérőpontokra vonatkozó állításait.
Tisztelt Tagjaink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a minisztériummal folytatott tárgyalások mellett arról is tudomásunk van, hogy több, a TSM bírságolással kapcsolatos peres eljárás van már jelenleg folyamatban az illetékes közigazgatási bíróságokon. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a bírósági ügyek mindegyikében valamilyen dokumentummal szükséges bizonyítani azt, hogy nem volt, ill. elvileg nem lehetett tengelysúly-, ill. össztömegtúllépés. Erre leginkább a felrakón, ill. a lerakón kiadott hitelesített mérlegjegy alkalmas. Amennyiben viszont nem történik mérlegelés, de egyéb dokumentum rendelkezésre áll, mint például:
- szállítólevél, menetokmányok, melyet a felrakó állít ki és le is igazol, továbbá a felrakó részéről átadott bármilyen dokumentum, mellyel bizonyítható, hogy a rakodás tervezetten zajlik, azaz pl. gabonaszállítás esetén a gabonát berakó gép be van állítva arra, hogy mekkora mennyiséget szórhat fel, ill. tud csak beszórni a raktérbe, vagy tartálykocsik esetén a feltöltés is hasonlítható az előbbi példához, ill. a berakás a súlyelosztásra figyelemmel történik;
- a járműszerelvény műszaki paraméterei annak igazolására, hogy a küldemény eloszlása / elosztása egyenletes (pl. járműszállítás);
- a sofőrkártya adattartama azt igazolandó, hogy pl. a felrakótól esetleg meg se állt, azaz esély se volt a rakomány további feltöltésére (ami a példáknál maradva gabona- vagy folyadékszállítás esetén életszerűtlen is lenne, vagy a járművek sorrendjének átrakása a szerelvényen autószállítás esetén);
- a digiszalag adattartalma annak igazolására, hogy esetleg ráfékezés történt, emiatt a súlyeloszlás megváltozott;
akkor mindenképp a határozat átvételtől (nem a keltétől!, hanem a kézbesítésétől) számított 15 napon belül(!) a bizonyítékok csatolásával meg kell próbálni annak érvényt szerezni, hogy sem tengelysúly-, sem össztömegprobléma nem lehetett.
Mivel a jogszabály kategorikus, vélelmezhetően a II. fok helyben fogja hagyni az I. fok határozatát, azonban annak (a II. fok határozatának) az átvételétől számított 30 napon belül (!) az illetékes közigazgatási bírósághoz lehet fordulni.
További fontos információ, hogy fellebbezni, ill. a keresetet benyújtani nem papíralapon, hanem elektronikusan kell, mégpedig fellebbezni www.e-papír útján, keresetet beadni ÁNYK nyomtatvánnyal. A papíralapon benyújtott jogorvoslat elutasításra fog kerülni. A keresetnek van formanyomtatványa, illetőleg amennyiben jogi képviselő nyújta be, a Pp. szabályait szigorúan be kell tartani, hogy ne kerüljön sor az idézés kibocsátása nélküli elutasításra.
MKFE kommunikáció
