A közlekedésben részt vevők számára kötelezettség, hogy közlekedési baleset bekövetkezése esetén a járműveikkel megálljanak, meggyőződjenek arról, hogy a bekövetkezett balesetben személyi sérülés vagy vagyoni kár keletkezett-e, és a baleset folytán megsérült vagy közvetlen veszélybe került személyeknek segítséget nyújtsanak. Ez a kötelezettség nemcsak a balesetet okozó személyt terheli, hanem mindenkit, akik a közlekedési balesettel érintettek.
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)
Cserbenhagyás:
239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Segítségnyújtás elmulasztása:
166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A segítségnyújtása elmulasztása bűncselekményének vannak minősített esetei is, amelyek súlyosabban, három vagy akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők.
A KRESZ 58. §-ában foglaltak szerint a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. A halált vagy a személyi sérülést okozó baleset bekövetkezése esetén a balesetről a rendőrhatóságot haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a baleset nyomainak megőrzéséről. A helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni.. A személyi sérüléssel nem járó közlekedési baleset esetén, ha a balesettel érintett valamely érdekelt a rendőri intézkedést szükségesnek tartja és ezért a rendőrhatóságot értesítette, akkor a balesettel érintett többi járművezetőnek meg kell várnia a rendőri intézkedést.
Mi lehet az oka, hogy valaki megállás nélkül tovább hajt a baleset helyszínéről?
A fokozott stresszhelyzetben pánik vagy menekülési ösztön uralkodhat el a járművezetőn. Gyakran rövid idő elteltével már reálisan látja a helyzetet, és visszatér a helyszínre. Vannak, akik ittas vagy kábítószer hatása alatti vezetés miatt nem is észlelik a helyzetet. Előfordulhat, hogy észlelik ugyan, de az ittas járművezetés vagy a kábítószer fogyasztása, birtoklása miatti súlyosabb büntetésről való félelmükben, vagy általában a büntetéstől való félelmükben, elhagyják a helyszínt. Kiváltó oka lehet a cserbenhagyásnak vagy a segítségnyújtás elmulasztásának a letartóztatás elkerülésének szándéka is, ha az elkövető a balesetet megelőzően egyéb bűncselekményeket is elkövetett. Lehetséges, hogy az elkövető a járművén tiltott dolgokat szállít. Megtörténik, hogy észleli a balesetben közvetlenül nem érintett jármű vezetője, hogy a kivilágított úton egy elütött személy hever, esetleg látta is magát a balesetet, de siet a valahová, és nem áll meg.
Mi a különbség a cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmények között?
A cserbenhagyás egy közlekedési bűncselekmény, míg a segítségnyújtás elmulasztása egy élet és testi épség elleni bűncselekmény a Btk rendszerében. Ennélfogva cserbenhagyást csak az követhet el, aki a közlekedésben részt vesz. Segítségnyújtás elmulasztása pedig bárki részéről elkövethető, akár a közlekedés során, akár a közlekedéstől függetlenül, más hétköznapi szituációkban is, például egy épületről lezuhant, sürgős orvosi segítségre szoruló személy észlelése esetében.
A cserbenhagyás csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény - tipikusan a segítségnyújtás elmulasztása - nem valósul meg.
A cserbenhagyás elkövetője csak a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője lehet. Cserbenhagyást elkövethet a baleset okozója vagy sértettje is. A jármű utasa kizárt, hogy elkövető legyen. Ellenben az nem kizárt, hogy az utas részéről a felbujtói bűnrészesség megállapításra kerüljön, ha az elkövető a mulasztást az utas felhívására tanúsította. A balesettel nem érintett járművezető vagy csupán a baleset helyszínére utólag odaérkező személy nem követ el cserbenhagyást.
A cserbenhagyás csak akkor állapítható meg, ha a közlekedési baleset során nem történt sérülés, vagy nem volt szükség segítségnyújtásra. Ha a balesetben valaki sérülést szenvedett, illetőleg segítségre szorult, úgy már a segítségnyújtás elmulasztásáról beszélhetünk.
A segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményt elkövetheti a gépjármű utasa is, például, ha észlelve, hogy a balesetet előidéző gépkocsivezető nem áll meg, az utas passzív marad, vagy a gépkocsivezetőt kifejezetten a tovább haladásra utasítja illetőleg arra biztatja.
A segítség megadása több tevékenységből állhat. Az első az arról való meggyőződés, hogy milyen intézkedésre van szükség. Aki ezt az alapvető kötelességét nem teljesíti, már ezáltal megvalósítja ezt a bűncselekményt. A második a segítségnyújtás felajánlása. Segítségnyújtás elmulasztása az is, ha a meggyőződési kötelezettséget a járművezető, illetőleg a járművezető és az utas teljesíti, viszont ezt követően anélkül távozik, távoznak a helyszínről, hogy a sértettet segítségben részesítené(k).
A segítségnyújtásnak olyannak kell lennie, amely az adott körülmények mellett elvárható. A segítségnyújtás elvárható módja és mértéke csak az eset összes körülményeinek az ismeretében határozható meg.
MKFE Jogi Csoport
