A 2026. május 23-25-i hosszú hétvége alatt az új kormány közzétette államtitkárainak névsorát, köztük a Vitézy Dávid miniszter felügyelete alá tartozó Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkáraival. Az egyesületünk számára releváns közúti közlekedési szektorért Barna Zsolt államtitkár fog felelni, akinek az MKFE levélben gratulált kinevezéséhez, emellett pedig felvázoltuk azokat a főbb feladatokat, amelyek az előttünk álló kormányzati ciklusban megoldásra várnak. Fontos kiegészítés, hogy az új államtitkár neve pusztán véletlen egybeesés egyesületünk elnökének nevével.
Az útdíj felülvizsgálata nemcsak a kormány választási programjában szerepelt, hiszen ennek szükségességét azóta a miniszter is megemlítette. A felülvizsgálat az útdíj mértékére és számítására egyaránt vonatkozik, egyesületünk így fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az EU legmagasabb útdíját fizetik a fuvarozók hazánkban, jelen körülmények között pedig indokolt lenne az általánoson túl egy átmeneti tarifacsökkentés is bizonyos útszakaszokon az utak állaga (pl.: 13-as sz. főút) vagy a körülményes felújítási munkálatok (M1-es autópálya) miatt, amelyek jelentősen csökkentik a szolgáltatás színvonalát.
Az évi 800 milliárd forintos útdíjbevétel megfelelő felhasználására is felhívtuk a figyelmet, amelyhez elengedhetetlen az Útdíj Társadalmi Egyeztető Szervezet bevonása. A közúti infrastruktúrának számos olyan eleme van, amelynek felújítására és fejlesztésére ekkora útdíjbevétel lehetőséget biztosíthat: köztük van például a másod- és harmadrendű utak javítása, valamint új elkerülő útvonalak építése. A tranzitút-szabályozás kapcsán kiemeltük, hogy a koncepcióval egyetértünk, a jogszabályi megfogalmazás és a jogalkalmazás azonban ellentmondásokkal terhelt.
Mivel a logisztika ágazat a GDP 6%-át teszi ki, tiszta és átlátható működése az egész gazdaság érdeke. Ezért emeltük be stratégiai szempontjaink közé a piacvédelmet is, hiszen a tisztességes, jogkövető fuvarozók mellett olyan szürkezónás hazai- és külföldi szereplők is jelen vannak a fuvarpiacon, akik nem felelnek meg a vonatkozó jogszabályoknak, ezáltal pedig a tisztességes vállalkozásoknak versenyhátrányt okoznak. Ezen jogkerülő cégek ellenőrzése és kiszűrése fontos feladata lesz a következő időszaknak, ehhez pedig a BiReg és a KESZ fejlesztése is elengedhetetlen.
Utóbbi hatósági informatikai rendszerekhez kapcsolódóan javaslatot tettünk arra, hogy a közös célkitűzések között szerepeljen a digitalizáció is, amelynek a bürokráciacsökkentésen és az online ügyféltér biztosításán túl nemzetközi vonatkozásai is vannak. 2027 közepén élesedik az e-FTI platform, amely az EU rendeletének megfelelően az elektronikus fuvarokmányok bevezetését sürgeti. Ezen fuvarlevelek ellenőrzési gyakorlata és az ehhez szükséges jogi-informatikai háttér biztosítása meglátásunk szerint ugyancsak helyet foglal a fuvarozói prioritások között.
Műszaki tekintetben kitértünk a külföldről behozott gépjárművek honosítására, amelynek során a vállalkozások számtalan akadályba ütköznek, ezért a folyamat időigényes és körülményes, ami egyúttal jelentősen megnehezíti a járműflottájuk korszerűsítését külföldről beszerzett új- vagy használt gépjárművekkel. A személyszállító vállalkozások helyzetét emellett tovább nehezíti, hogy a Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány és a Tempo-100 minősítés eljárási rendjét felülvizsgálva megszülettek már a módosító normaszövegek, ezek átvezetése törvényhozói szinten azonban továbbra sem történt meg.
Mivel a járművezetőhiány különösen súlyos az alágazatban, számos javaslatunk van arra vonatkozóan, hogyan lehetne megreformálni a képzési rendszert: ilyen lehetne a GKI képzés meggyorsítása, a C és CE kategóriák párhuzamos elvégzésének lehetősége vagy a D kategória elvégzése rögtön B kategória után. A járművetői szakma kiöregedett, a következő néhány évben ezért a sofőrhiány még jobban eszkalálódhat. A fiatalok számára éppen ezért olyan vonzó életpályamodell kialakítására van szükség, amelyben számítunk az OFA program mellett az oktatási tárcával való együttműködésre, hogy olyan duális képzés induljon el, amely a járművezetésen túl széleskörű logisztikai ismeretek ad a tanulóknak.
Szakmacsoportunk ugyancsak az újonnan kinevezett államtitkártól várja, hogy megvalósulhasson a közúti közlekedés körében kirótt bírságtételek racionalizálása. Számos példa bizonyítja ugyanis, hogy a hatályos jogi szabályozás alapján egy-egy figyelmetlenségből adódó jóhiszemű tévesztésért a magyar hatóságok akár 1 millió forint feletti bírságot alkalmaznak, egyes esetekben pedig adminisztratív-üzembentartói hibák miatt a gépjárművezetőkre előéleti büntetőpontokat rónak ki. A közúti közlekedési szolgáltatók változatlanul javasolják egy igazságos bírságrendszer kidolgozását, mely valóban azokat szankcionálja keményen, akik üzletszerűen és sorozatosan követnek el jogsértéseket a költségvetés vagy más vállalkozások kárára.
A hatvanéves múltra visszatekintő, 2.500 vállalkozást és mintegy 20.000 gépjárművet képviselő egyesületünk sok sikert kívánt Barna Zsolt államtitkár úrnak munkájához, emellett kifejezte abbéli reményét, hogy transzparens, szakmai alapokon nyugvó kommunikáció fog létrejönni a szaktárca és az érdekképviselet között. Hangsúlyoztuk, hogy ahogy a múltban, úgy a továbbiakban is partneri együttműködésre törekszünk a minisztériummal, és számíthatnak a támogatásunkra fuvarozói ügyekben.
