Elméleti és gyakorlati tudnivalók vezetési és pihenőidővel kapcsolatban
A busz- és tehergépjármű-vezetőkre vonatkozó vezetési és pihenőidőkről szóló jogi szabályozás útja 2007 óta kettéágazott: az Európai Unióban megalkották az 561/2006/EK rendeletet, mely az EU és az Európai Gazdasági Térség országaira vonatkozik, míg az unión kívüli országokban továbbra is az AETR rövidítéssel jelzett jogszabály maradt irányadó. Bár a fuvarozói szakzsargonban sokan továbbra is AETR-ként emlegetik a vezetési és pihenőidőkkel kapcsolatos témakört, a tisztánlátás végett mégis szükséges pontosítani, hogy az EU tagállamaiban — így Magyarország területén is — az 561/2006/EK rendelet iránymutatásai szerint kell a vezetési ciklusokat ütemezni.
Milyen járművet vezetőkre vonatkozik a fenti jogszabály?
a) áruszállítók: ha a jármű megengedett legnagyobb össztömege pótkocsival vagy félpótkocsival meghaladja a 3,5 tonnát
b) személyszállítók: ha a jármű (a vezetővel együtt) 9-nél több személy szállítására alkalmas
A kivételeket (fegyveres szolgálatok, a polgári védelem, a tűzoltóság, menetrend szerinti személyszállító járművek 50 km-en belül, üzemzavar-elhárító járművek 100 km sugarú körben, saját számlás áruszállítás 7,5 t alatt, tejbegyűjtés stb.) a rendelet 3. és 13. cikke sorolja fel.
Miért van szükség a vezetési idő jogszabályi szintű korlátozására?
A vezetési időt két fő okból korlátozzák. Az egyik a balesetek megelőzésének jogalkotói szándéka. A nagy járművek — méretüknél, tömegüknél és mozgási energiájuknál fogva — jóval nagyobb közlekedésbiztonsági kockázatot rejtenek magukban, mint a közlekedés kisebb résztvevői. Szükséges tehát, hogy a buszokat és tehergépjárműveket csak olyan személy vezethesse, aki előtte kipihente magát, így testileg, lelkileg és szellemileg is alkalmas állapotban van arra, hogy a volán mögé üljön.
A vezetési idő korlátozásának másik oka az, hogy a jogalkotó valamiféleképpen határt szabjon annak, hogy a munkaadó a munkavállalót agyonhajszolja, túldolgoztassa, és a törvényben megjelölt időkorlátokon túl feladatot adjon neki.
Mi a járművezető vezetési és pihenőidejének lényege?
Négy és fél óra vezetési időszak eltelte után a járművezetőnek legalább 45 perces megszakítás nélküli szünetet kell tartania, kivéve, ha pihenőidőt tart. A napi vezetési idő nem haladhatja meg a 9 órát. A napi vezetési időt azonban meg lehet hosszabbítani legfeljebb 10 órára (legfeljebb hetente két alkalommal). A járművezetőnek napi és heti pihenőidőket kell tartania a a jogszabályban leírt módon és feltételekkel.
Milyen esetekben térhet el a jármű vezetője a vezetési és pihenőidők jogszabály szerinti szigorú ütemezésétől?
A gyakorlati életben adódhatnak olyan esetek, amikor fizikai képtelenség betartani a vezetési és pihenőidőket (jármű bemozdulása parkolóban, határátkelésnél való araszolás stb.). Az EU — külön iránymutatásokban felvázolva — ezekre az esetekre is útbaigazítást ad; pontosabban arra, hogy miként kell ezeket a járművezetőnek dokumentálnia:
eltérés a jogszabálytól a megfelelő megállóhely eléréséért »
a jármű felvételéig ill. leadásáig az utazással töltött idő rögzítéséről »
járműmozgatás terminálon, parkolóban, határátkelőhelyen »
többszöri megállással járó fuvarozási művelet »
az egyéb tevékenység igazolásáról »
a kompon vagy vonaton töltött idő rögzítéséről »
a „24 órás időszak” jelentésének értelmezése »
a fenti linkek forrása (transport.ec.europa.eu) »
A Mobilitási Csomag 561/2006/EK-rendelet módosítása kapcsán kiadott Bizottsági válaszok:
Kapcsolódó anyagok:
Tachográfkártya igénylése, pótlása, cseréje »
Bírságrendelet: 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 3. melléklet »
A vezetési és pihenőidő hatósági ellenőrzése: 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendelet »
