Mintegy 6 órás egyeztetésen, a meghirdetett napirendi pontokon» túli témákról is tárgyaltak az érdekképviseletek 2026. január 14-én az Építési és Közlekedési Minisztériumban. A szaktárca által összehívott konzultáción részt vettek a fuvarozók ellenőrzésében érintett hatóságok (NAV, ORFK, KKEF) is. A tárgyalás megerősített minket abban, hogy a 2025. december 19-én aláírt megállapodáshoz tartja magát az ÉKM, és folytatódtak a decemberben – illetve néhány témában már korábban – megkezdett tárgyalások a tárca és az érdekképviseletek között.
Az MKFE-t a találkozón Barna Zsolt elnök, Árvay Tivadar főtitkár és Illés Ferenc főtitkárhelyettes, az árufuvarozási tanács titkára képviselte. A tárgyaláson azt az irányt követte az MKFE, amelyről előzetesen az Egyesület testületei és vármegyei képviselői az e célból összehívott belső egyeztetésen megállapodtak. Ennek mások mellett a legfontosabb eleme az, hogy az MKFE prioritásként kezeli a útdíjtörvény szerinti inflációkövető tarifamegállapítás fenntartását. Ennek értelmében az egyeztetés során az MKFE minden napirendi pontnál jelezte, hogy az útdíjkérdést összefüggéseiben kell vizsgálni, azaz a tranzitút szabályok», össztömegkorlátozások» és az ezekkel kapcsolatos szankciók ügyét az útdíjemelésre gyakorolt hatásuk tükrében kell elemezni, és csak a megismert adatok alapján indokolt minden további döntést meghozni.
Az MKFE rámutatott arra, hogy a 2026. január 1-én bevezetett tranzitút szabály (amely kizárólag azokat a nemzetközi forgalomban közlekedő járműveket érinti, amelyeknek nincs magyarországi le- vagy felrakóhelye, azaz magyarországi célja) önmagában elegendő ahhoz, hogy a lakott területeket érintő főutakon jelentősen csökkenjen a nehéztehergépjármű forgalom. Ezért továbbra is indokoltnak tartjuk e szabályok szigorú betartatását (és szankcionálását), ahogy indokoltnak tartjuk felülvizsgálni a korábban meghozott intézkedéseket is: egyrészt a forgalmi adatok elemzését követően álláspontunk szerint február közepén már egyértelműen igazolható lesz, hogy a tranzitforgalom átterelése miatt a korábban terhelt főutakon és településeken élhetőbbé válik a környezet, másrészt ebből az is következik, hogy az elsősorban a belföldi forgalmat, így alapvetően a magyar vállalkozásokat érintő, tavaly ősszel felgyorsult össztömegkorlátozások bevezetését újra meg kell vizsgálni, és vagy le kell szerelni ezeket a táblákat, vagy át kell gondolni a kihelyezésük módját.
Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy ezek a súlykorlátozások nem csak az útdíj- és üzemanyagköltségek növekedése miatt érintik hátrányosan a vállalkozásokat, hanem a hatékonyságcsökkenés miatt is negatív a hatásuk, rámutatva ezzel a gépkocsivezetők vezetési idejének kihasználhatóságának kérdésre is.
Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy – noha az ÉKM szerint a főútvonali infrastruktúradíj emelése nem pénzügyi kérdés volt – a tranzitút szabály bevezetése útdíjbevétel többletet is hoz, hiszen azok a járművek, amelyek mostantól autópályán közlekednek, már nem a főutak díját, hanem az annál is magasabb gyorsforgalmi út díjat fogják megfizetni.
A márciusi útdíjemelés kérdése kapcsán Barna Zsolt arról tájékoztatta Lázár János miniszter urat, hogy az MKFE a kormány 2022-es ígértének megszegéseként értékeli azt, hogy tavaly novemberben az infláció mértékét jelentősen meghaladó mértékű főútvonali infrastruktúra-díj emelést jelentett be az ÉKM. Az inflációkövető díjkorrekció bevezetése ugyanis tervezhető, a megbízók számára is transzparens módon követhető hátteret teremtett a költségek elszámolásához. Az Orbán Viktor miniszterelnöknél kezdeményezett», 2025. december 19-én létrejött tárgyaláson azért született megállapodás» arról a tárca és 7 szervezet között, hogy a díjemelést mértékét is csökkentve, az ÉKM elhalasztja az augusztusi inflációt meghaladó emelést, így a magyar fuvarozó vállalkozásoknak lehet ideje tárgyalásokat kezdeményezni a megbízókkal. Barna Zsolt leszögezte, hogy ma már az is tisztán látszik, hogy ezek a tárgyalások sok esetben eredménytelenek, a díjak áthárítása egyelőre nem valósulhat meg, miközben a vállalkozások jelentős része az életéért küzd. Az MKFE ezért továbbra sem fogadja el az infláció mértékénél magasabb mértékű márciusi díjemelés szándékát, és kéri annak visszavonását.
Lázár János válaszában egyértelművé tette, hogy az ÉKM nyitott ezeknek a kérdéseknek az érdemi megtárgyalására, és február 15-ig, az érdekképviseletekkel együttműködve kidolgoznak egy új javaslatot. A Miniszter a márciusi további díjemelés kérdésében a teljes visszavonásra – egyelőre – nem mutatott nyitottságot, de arra ígértet tett, hogy az útdíjemelés esetleges további csökkentése mellett a tárca befogad olyan intézkedési javaslatokat, amelyek kompenzálhatják az infláció feletti főútvonali infrastruktúra-díj korrekciót.
A következő két hétben – január 31-ig – ezért az MKFE várja a fuvarozóktól a kompenzáció lehetőségére vonatkozó ötleteket, javaslatokat, ezeket kérjük, küldje meg részünkre az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre. Köszönjük!
Külön kiemelendő, hogy a 2025. december 19-i megállapodás útdíjbírságolási gyakorlatra vonatkozó pontja a tegnapi megbeszélésen újra megerősítést kapott: Csepreghy miniszterhelyettes úr elmondta, hogy májusig elkészül a jogszabályi és technikai háttere annak, hogy a fuvarozók az immár legfeljebb 3 órán belül megérkező bírságriasztást követően 60 percen belül rendezhessék a bírságolásra okot adó hiányosságot (pl. egy rossz tengelyállításból fakadó szabálytalan útdíjbevallást), és az útdíjkülönbözet megfizetésével, további szankció nélkül rendezheti az ügyet.
A tegnapi egyeztetésen konkrét ügyekről is esett szó, illetve született néhány eredmény:
- A Magyar Közút bánrévei mérőállomásához tartozó, a 26-os útra kihelyezett változtatható jelzésképű tábla egy hónapon belül kap egy második, a 25-26-os utak elágazása előtti szakaszra kihelyezett táblapárt annak érdekében, hogy a Miskolc felől érkező, Ózd irányába közlekedő járművek gépkocsivezetői időben észlelhessék, ha ellenőrzés céljából ki kell hajtaniuk a mérőállomásra.
- A megbeszélésen egyértelmű megerősítést kaptunk arra, hogy a tranzitszabályok a belföldi céllal közlekedő járművekre nem vonatkoznak, ugyanakkor a szaktárca is elismerte, hogy a jogalkalmazást támogatandó – az érdekképviseletek ajánlásait figyelembe véve – pontosítani kell az ÉKM által ebben a kérdéskörben közzétett iránymutatást, középtávon pedig a vonatkozó törvényi háttér felülvizsgálatával, és szükség szerinti módosításával kell megteremteni az egyértelmű törvényi hátteret.
- Konkrét problémaként jeleztük az ártándi kishatár (42-es út) és a biharkeresztesi 7,5 tonnás korlátozott zóna miatt a román oldalon visszafordított, de biharkeresztesi célforgalomban közlekedő nehéztehergépjárművek ügyét. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes felkérte az ORFK-t (a testületet Óberling József rendőr ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője képviselte), hogy vegyék fel a kapcsolatot a román partnerekkel, és feléjük is tisztázzák, hogy a célforgalomban közlekedő járművek a továbbiakban is használhatják a kishatárt és a 42-es utat.
- Az 55-ös és 51-es utakon időkorláttal (00:00-05:00) kihelyezett össztömegkorlátozások indokoltságának felülvizsgálatára sor kerülhet, az ÉKM részéről Thoroczkay Zsolt a Közúti Infrastruktúra Főosztály vezetője úgy nyilatkozott, hogy már 50 százalékos forgalomcsökkenés esetén vizsgálható a korlátozás feloldásának kérdése.
- Az egyeztetésen Barna Zsolt külön kiemelte, hogy az MKFE jogi támogatást kíván adni» a téves jogszabályértelmezésből adódóan bírságolt tagvállalkozásainak, ezért a vitatott eseteknél azt javasoljuk, hogy ne vegyék át a gépkocsivezetők a helyszínen a határozatot, hanem tereljék az ügyet a feljelentés irányába. Elnök úr egyben arra kérte a hatóságokat, hogy a vitatott ügyek feltárását közösen végezzék el az érdekképviseletekkel, és a tanulságokat levonva minden érintettet edukálva igyekezzen a tárca koordinálni a hatóságok működését.
- Az össztömegkorlátozás alá eső útszakaszokra kérhető egyedi felmentések ügyében elhangzott, hogy néhány egyedi esetnél hosszadalmas az ügyintézés. Barna Zsolt arra tett javaslatot, hogy az ÉKM dolgozzon ki egy olyan útvonalengedély kérelem rendszert (az ÚVR-en belül), amely nem egyedi esetekre, hanem akár keretszerződések alapján, és akár egy éves időszakra is biztosítja a behajtást egy adott desztinációban a kérvényező vállalkozás részére.
- Bartal Tamás a NÚSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a december 19-i megállapodás eredményeként újraindított» útvonaltervező kalkulátor nem a NÚSZ terméke, de megkezdődött egy saját kalkulátor fejlesztése (erről a korábbi tárgyalásainkon már volt szó, de csak 2026. júliusi indulást látott elképzelhetőnek a NÚSZ). Az új felület a jelenleginél is pontosabb kalkulációra lesz alkalmas – kikapcsolható lesz például a kötelező útdíjas hálózat használata, ezért az útvonalengedéllyel rendelkezők is tudnak majd egyedi, az ÚD-hálózatot esetenként elkerülő, vagy csak részben használó – kalkulációt végezni. Az új kalkulátor informatikai kezelése már a NÚSZ-nál lesz, ezért egyszerűbbé válik a térképadatok frissítése.
- Az útdíjkalkulátor kapcsán felhívtuk a figyelmet arra – az Orosháza-Debrecen viszonylatot konkrétan is megnevezve – , hogy van olyan desztináció, amelyben súlykorlátozott szakaszt is beemel a kalkulátor az útvonaltervbe. A NÚSZ ígéretet tett arra, hogy a feléjük jelzett hibák javításáról haladéktalanul gondoskodik, az MKFE ezért kéri a tagvállalkozásait, hogy minden téves kalkulációról küldjenek (pontos) információt az Egyesület felé, az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre.
- Az ÉKM – az érdekképviseletek javaslatára – megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy a hatóságok elfogadják jogszerű úthasználatnak az azokon az útvonalakon történő közlekedést, amelyet a NÚSZ kalkulátor tervez, amennyiben a kalkulációnál megadott járműparaméterek megfelelnek az ellenőrzött jármű valós paramétereivel. Az ÉKM ellenőri csoportja ezt a szándékot támogatja, az ORFK egyelőre csak arra adott garanciát, hogy egy ellenőrzés alá vont, a KRESZ szabályait megsértve közlekedő jármű esetén mérlegelni fogják a szankcionálás körülményeit, abban az esetben, ha a NÚSZ kalkulátora által tervezett útvonalon állítják meg a járművet.
- Csepreghy Nándor azonnali intézkedést kért a NÚSZ-tól a viszonylatijegy-vásárlás felületen működő útvonaltervező és a NÚSZ útdíjkalkulátorának adatösszehangolása érdekében. Az egyeztetés során elhangzottak szerint ugyanis a viszonylatijegy értékesítés útvonaltervezőjéből hiányzik több össztömegkorlátozott út adata, amit a fuvarozók egy része kihasznál, és OBU helyett viszonylati jegyet vásárolva használja ezeket a szakaszokat. Ez komoly versenyelőnyt jelent számukra a KRESZ szabályait betartó, OBU-val közlekedő járművekkel szemben.
- A tranzítút szabályok mellett a 20 tonnás össztömegkorlátozásokra vonatkozóan sem vezet be bírságolási moratóriumot az ÉKM, ugyanakkor a tranzitút-szabályok betartatása érdekében arra kérik a hatóságokat, hogy a következő időszakban elsősorban a külföldi honosságú járművekre összpontosítsák a figyelmüket.
- Az útdíjcsalások visszaszorítása és feltárása érdekében egyrészt a NÚSZ azt a feladatot kapta az ÉKM-től, hogy a mobil (járműves) ellenőrző egységeit folyamatosan tartsa mozgásban, hogy ezek az ellenőrzések ne legyenek kiszámíthatók, „lejelenthetők” a csalók számára, másrészt ebben az évben már a KKEF helyszíni ellenőrzéseinek is része lesz minden esetben az útdíjellenőrzés a vizsgálat alá vont járműveknél.
Barna Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az útdíjcsalásban érintettekkel szembeni határozottabb fellépésre van szükség, ami akár azt is jelentheti, hogy az érintett járművet a hatóság lefoglalja, súlyos esetben pedig a vállalkozás tevékenységi engedélyének visszavonását is kilátásba lehetne helyezni. Arra a javaslatra, amely szerint minden magyar járműbe kötelező legyen olyan fix OBU-t beszerelni, amely a jármű fejegységének GPS adatai alapján kommunikál Barna Zsolt rámutatott, hogy bár jó és kívánatos megoldás a fix OBU irányába terelni a járműtulajdonosokat, de ma – mivel erre lehetőségük van – a jóhiszemű vállalkozások nagy száma használ szivargyújtós eszközöket, ezek száma tízezres nagyságrend lehet. Ezeknek az eszközöknek az azonnali kivezetése mindenképpen előzetes vizsgálatot igényel. Barna Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan szabályokat nem ajánlott bevezetni, amelyek elsősorban, vagy kizárólag csak a magyar vállalkozások számára jelentenek adminisztratív, vagy akár pénzügyi terhet. Ebben a kérdésben ismét arra kértük az ÉKM-et, hogy gyorsítsák fel az e-OBU bevezetésének folyamatát, mert ezzel olyan GPS alapú alkalmazással lehetne kiváltani a viszonylati jegyeket, amely kevesebb lehetőséget ad a visszaélésekre. - Az M1-es autópálya kamionos forgalmára vonatkozóan a megállóöblök kialakításának lehetőségét az ÉKM ezúttal is elvetette – álláspontjuk szerint ez balesetveszélyes lenne –, ugyanakkor munkacsoport alakul az ott jelentkező problémák megoldására. Felmerült annak a lehetősége, hogy a lezárásokban érintett szakaszokat megelőzően kihelyeznének olyan intelligens jelzőtáblákat, amelyek a korlátozott szakaszok forgalmáról (az átjutás idejéről) adnának tájékoztatást, hogy a járművezetők ennek alapján dönthessék el, hogy felhajtanak-e a rekonstrukció miatt korlátozott szakaszra. A munkacsoport megvizsgálja a kamionstop szabályok alóli felmentés lehetőségét is az M1 kapcsán, továbbá a jelenleg tiltott lehajtás kérdése is napirendre veszi a csoport, megvizsgálva annak a lehetőségét, hogy a kamionok lejöhessenek az M1-ről, amennyiben pihenőhelyi célforgalom miatt tennék ezt.
A tárgyalást követően az ÉKM is közleményben reagált», amelyben rögzítették, hogy „konstruktív egyeztetés zajlott Építési és Közlekedési Minisztérium, a fuvarozói és szakmai érdekképviseleti szervezetek között”.
A tárca szerint a célok abban a tekintetben közösek, hogy „a nemzetközi tranzitforgalom minél nagyobb mértékben a 2x2 sávos úthálózaton bonyolódjon le, ami növeli a közlekedésbiztonságot és a lakosság számára okozott tehertételt is lényegesen mérsékeli”.
Egyben leszögezik, hogy „a fuvarozói érdekképviseleti szervek újfent felsorakoztatták érveiket, amellett, hogy a március 1-jén napján hatályba lépő szabályozás értelmében az útdíj 35%-való emelkedésének terhét a hazai fuvarozó vállalkozások nem tudják kigazdálkodni. Erre tekintettel Lázár János kezdeményezte az egyeztetések folytatását és február 15-ig új javaslat kidolgozását kérte az érintett állami szervek, valamint az érdekképviseleti szervek együttműködésével”.
A közös munka a tárca közleménye szerint is tovább folytatódik, várhatóan február 15-én kerül sor a következő egyeztetésre.
MKFE Kommunikáció
