Tagjaink mindennapi árufuvarozási és személyszállítási tevékenységük során számos jogi problémával szembesülnek.
E menüpontban a leggyakoribb, legaktuálisabb témákról jogászaink által írt jogértelmező szakmai cikkek ismertetésével szeretnénk megkönnyíteni az Önök munkáját.
A cikkeket közlésük időrendjében olvashatják.
Az egyes témákban történő tájékozódást a cikkek címe melletti §-ok színe segíti a következők szerint:
 |
Munkajog |  |
Polgári jog | ||
 |
Közigazgatási jog |  |
Büntető- és szabálysértési jog | ||
 |
GDPR (adatvédelem) |  |
Koronavírus |
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a cikkek a közlésükkor hatályos jogszabályi állapot alapul vételével készültek. Az MKFE nem vállal semmiféle felelősséget a cikkekben hivatkozott jogszabályok időközbeni megváltozásából, a cikkek tartalmának esetleges helytelen értelmezéséből, a cikkekben foglalt tájékoztatások nem teljeskörű voltából ill. a cikkek bármely okból származó pontatlanságából vagy hiányosságából eredő esetleges károkért, hátrányokért!
Az összesített tartalomjegyzékért kattintson IDE »
_________________________________________________________________________________________________________________
Alaptörvény VI. (3): Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez. Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. A munkáltatónak minden adatkezeléséhez célt kell rendelnie.
Adatfeldolgozó az, aki az adatkezelést az adatkezelő nevében végzi. Feladatait a vonatkozó jogszabályoknak vagy az adatkezelő írásbeli utasításainak megfelelően köteles ellátni.
Az alapelvek intézkedések, eljárások, magatartások meghatározói. Egy-egy jogszabály más-más alapelveket sorol fel. A GDPR alapelveit a munkáltató (is) köteles figyelembe venni az adatkezelése során.
A munka világában az alá-fölérendeltségi viszonyból fakadóan is alapvetően két érdek ütközik. Egyrészt a munkáltató jogos érdeke, másrészt a munkavállaló személyiségi jogai. A kérdés az, hogy mi dönti el, hogy melyik érdek az erősebb?
Elindultak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 99. §-a, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (Ill. 10.) Korm. rendelet alapján hivatalból a munkaügyi iratok vizsgálatára kiterjedő hatósági ellenőrzések, melynek keretén belül többek között a hatóság az Akr. 65. § (1) bekezdése, valamint 105. § (1) bekezdése alapján munkaügyi iratok bemutatását és adatközlést rendel el.
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény alapján 2021. március 01. napjától a munkaügyi hatóság feladat- és hatáskörét a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vette át. Egyúttal hatályát vesztette a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény.
Az áru- és a személyszállítási tevékenység telephelyen történő ellenőrzésének egyik ellenőrzési szempontja az oktatás ellenőrzése. Ennek kapcsán vetődik fel az a kérdés, hogy a munkáltatót érinti-e a munkahelyi oktatás kapcsán a felnőttképzési törvény, és ebből eredően van-e a munkáltatónak a hatóság felé bejelentési kötelezettsége?
Arra a kérdésre, hogy kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalóit a COVID-19 védőoltás beadatására korábban már válaszoltunk. A kérdés most az, hogy tehet-e a munkáltató különbséget a munkavállalói között aszerint, hogy be van-e oltva vagy sem? Jelent, jelenthet-e előnyt, ha a munkavállaló be van oltva, ha rendelkezik a védettségét bizonyító igazolvánnyal?
A kétszeres eljárás tilalma egy olyan elv, amelynek az alkalmazása büntetőjogi és közigazgatási vagy más joghátrányok halmozott kiszabása esetén - amennyiben a közigazgatási bírság vagy más joghátrányok „büntető jellegűnek” minősülnek - a megítélése eseti mérlegelést igényel. Büntethető-e egy járművezető kétszer ugyanazért?
