
Tagjaink mindennapi árufuvarozási és személyszállítási tevékenységük során számos jogi problémával szembesülnek.
E menüpontban a leggyakoribb, legaktuálisabb témákról jogászaink által írt jogértelmező szakmai cikkek ismertetésével szeretnénk megkönnyíteni az Önök munkáját.
A cikkeket közlésük időrendjében olvashatják.
Az egyes témákban történő tájékozódást a cikkek címe melletti §-ok színe segíti a következők szerint:
![]() |
Munkajog | ![]() |
Polgári jog | ||
Közigazgatási jog | ![]() |
Büntető- és szabálysértési jog | |||
GDPR (adatvédelem) | ![]() |
Koronavírus |
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a cikkek a közlésükkor hatályos jogszabályi állapot alapul vételével készültek. Az MKFE nem vállal semmiféle felelősséget a cikkekben hivatkozott jogszabályok időközbeni megváltozásából, a cikkek tartalmának esetleges helytelen értelmezéséből, a cikkekben foglalt tájékoztatások nem teljeskörű voltából ill. a cikkek bármely okból származó pontatlanságából vagy hiányosságából eredő esetleges károkért, hátrányokért!
Az összesített tartalomjegyzékért kattintson IDE »
_________________________________________________________________________________________________________________
A közlekedési bűncselekmények közül a közúti baleset okozása gondatlan, a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény. Az elkövető ismeri a KRESZ rendelkezéseit, tisztában van a szabályokkal, tudatában van annak is, hogy magatartása szemben áll a közúti közlekedés szabályaival, de tudatosan szegi meg ezeket a rendelkezéseket.
A közlekedési bűncselekmények közül a közúti baleset okozásának az előfordulása a leggyakoribb. Amíg a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény, addig a közúti baleset okozása gondatlan bűncselekmény. A közúti közlekedés rendjéhez, az emberi élet és a testi épség védelméhez fűződő érdek végett bűncselekmény.
A közlekedésben részt vevők számára kötelezettség, hogy közlekedési baleset bekövetkezése esetén a járműveikkel megálljanak, meggyőződjenek arról, hogy a bekövetkezett balesetben személyi sérülés vagy vagyoni kár keletkezett-e, és a baleset folytán megsérült vagy közvetlen veszélybe került személyeknek segítséget nyújtsanak. Ez a kötelezettség nemcsak a balesetet okozó személyt terheli, hanem mindenkit, akik a közlekedési balesettel érintettek.
A közlekedési bűncselekményeket a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről sorolja fel rögzítve az egyes közlekedési bűncselekmények tényállását és szankcióját (joghátrányát).
A kiemelt közlekedési és a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértéseket a 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről sorolja fel, illetőleg rögzíti az egyes szabálysértések tényállásait.
A közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekmény, a közúti közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértés, a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén a járművezetőnek előéleti pontot kell adni a 2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló jogszabályban foglaltak szerint. Ez azokra a gépjárművezetőre is vonatkozik, aki a szabályszegés elkövetésekor olyan járművet vezetett, amelyre vezetői engedélye nem érvényes.
A járművezetéstől eltiltás, mint büntetés a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről – a Btk.-ban meghatározott, a bűncselekmény társadalomra veszélyességével arányban álló joghátrány azzal szemben, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy a bűncselekmény elkövetéséhez járművet használ.
A járművezetéstől eltiltás, mint szabálysértési intézkedés egy olyan joghátrány, mely a közlekedési szabálysértőt megfosztja annak lehetőségétől, hogy járművezetőként részt vegyen a közlekedésben. Ez az intézkedés nemcsak az újabb közlekedési bűncselekmény, de bármilyen a közlekedésre veszélyt jelentő járművezetői magatartás meggátolását szolgálja.
Szabálysértés esetén a jogsértővel szemben rosszallást kifejező hátrány kerül alkalmazásra, mely a jogsértő számára jogkorlátozást jelent. A szabálysértővel szembeni joghátrány elsődleges célja a visszatartás a későbbi jogellenes cselekmény elkövetésétől, másodlagos célja felhívás a jogkövető magatartásra, a jogszabályok betartására.