2022. május 31-én az otthoni munkavégzést (home office) átmenetileg szabályozó rendelet hatályát veszítette és 2022. június 01. napjával életbe lépett az otthoni munkavégzés új szabályozása. Az eddigi rendeleti szabályozás helyett az otthoni munkavégzés új szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-a rögzíti.
„Bagoly” - jogi kisokos (minden, ami az árufuvarozással és a személyszállítással összefügg)
Tagjaink mindennapi árufuvarozási és személyszállítási tevékenységük során számos jogi problémával szembesülnek.
E menüpontban a leggyakoribb, legaktuálisabb témákról jogászaink által írt jogértelmező szakmai cikkek ismertetésével szeretnénk megkönnyíteni az Önök munkáját.
A cikkeket közlésük időrendjében olvashatják.
Az egyes témákban történő tájékozódást a cikkek címe melletti §-ok színe segíti a következők szerint:
 |
Munkajog |  |
Polgári jog | ||
 |
Közigazgatási jog |  |
Büntető- és szabálysértési jog | ||
 |
GDPR (adatvédelem) |  |
Koronavírus |
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a cikkek a közlésükkor hatályos jogszabályi állapot alapul vételével készültek. Az MKFE nem vállal semmiféle felelősséget a cikkekben hivatkozott jogszabályok időközbeni megváltozásából, a cikkek tartalmának esetleges helytelen értelmezéséből, a cikkekben foglalt tájékoztatások nem teljeskörű voltából ill. a cikkek bármely okból származó pontatlanságából vagy hiányosságából eredő esetleges károkért, hátrányokért!
Az összesített tartalomjegyzékért kattintson IDE »
_________________________________________________________________________________________________________________
Alaptörvény VI. (3): Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez. Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. A munkáltatónak minden adatkezeléséhez célt kell rendelnie.
Adatfeldolgozó az, aki az adatkezelést az adatkezelő nevében végzi. Feladatait a vonatkozó jogszabályoknak vagy az adatkezelő írásbeli utasításainak megfelelően köteles ellátni.
Az alapelvek intézkedések, eljárások, magatartások meghatározói. Egy-egy jogszabály más-más alapelveket sorol fel. A GDPR alapelveit a munkáltató (is) köteles figyelembe venni az adatkezelése során.
A munka világában az alá-fölérendeltségi viszonyból fakadóan is alapvetően két érdek ütközik. Egyrészt a munkáltató jogos érdeke, másrészt a munkavállaló személyiségi jogai. A kérdés az, hogy mi dönti el, hogy melyik érdek az erősebb?
Elindultak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 99. §-a, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (Ill. 10.) Korm. rendelet alapján hivatalból a munkaügyi iratok vizsgálatára kiterjedő hatósági ellenőrzések, melynek keretén belül többek között a hatóság az Akr. 65. § (1) bekezdése, valamint 105. § (1) bekezdése alapján munkaügyi iratok bemutatását és adatközlést rendel el.
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény alapján 2021. március 01. napjától a munkaügyi hatóság feladat- és hatáskörét a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vette át. Egyúttal hatályát vesztette a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény.
Az áru- és a személyszállítási tevékenység telephelyen történő ellenőrzésének egyik ellenőrzési szempontja az oktatás ellenőrzése. Ennek kapcsán vetődik fel az a kérdés, hogy a munkáltatót érinti-e a munkahelyi oktatás kapcsán a felnőttképzési törvény, és ebből eredően van-e a munkáltatónak a hatóság felé bejelentési kötelezettsége?
Arra a kérdésre, hogy kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalóit a COVID-19 védőoltás beadatására korábban már válaszoltunk. A kérdés most az, hogy tehet-e a munkáltató különbséget a munkavállalói között aszerint, hogy be van-e oltva vagy sem? Jelent, jelenthet-e előnyt, ha a munkavállaló be van oltva, ha rendelkezik a védettségét bizonyító igazolvánnyal?
A kétszeres eljárás tilalma egy olyan elv, amelynek az alkalmazása büntetőjogi és közigazgatási vagy más joghátrányok halmozott kiszabása esetén - amennyiben a közigazgatási bírság vagy más joghátrányok „büntető jellegűnek” minősülnek - a megítélése eseti mérlegelést igényel. Büntethető-e egy járművezető kétszer ugyanazért?
